Mérhető társadalmi támogatottság

A közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit a civiltörvény 31-37. paragrafusai tartalmazzák. A közhasznú tevékenységet végző szervezet akkor járul hozzá a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, ha az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

A megfelelő erőforrás és megfelelő társadalmi támogatottság akkor mutatható ki, ha az előző két év beszámolóiban a civiltörvény 32. paragrafusának (4)-(5) bekezdései szerinti három-három mutatószámából legalább egy-egy teljesült. Eszerint megfelelő erőforrás akkor áll a szervezet rendelkezésére, ha

– az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

– a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

– a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005.évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. kormányrendelet szerinti értékét is.

Akkor megfelelő a szervezet társadalmi támogatottsága, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában

– a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. paragrafus szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

– a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

– a közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvénynek megfelelően.

A közérdekű önkéntesek számával akkor tudja a szervezet igazolni a feltétel meglétét, ha a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (önkéntestörvény) szerint fogadó szervezetként a családpolitikáért felelős miniszternek bejelenti az önkéntesek foglalkoztatását. Fontos, hogy nem az egyes önkénteseket kell bejelenteni, hanem a civil szervezetet, mint önkéntest fogadó szervet. A bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, a Civil Információs Portálon, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni. Ezt követően lehet önkéntesekkel az önkéntestörvény szerinti jogviszonyt létesíteni.

A feltételek meglétét a nyilvántartást vezető szerv az utolsó két lezárt üzleti évről benyújtott beszámoló adatai alapján állapítja meg. A már közhasznú szervezetnél a fenti feltételek meglétét minden letétbehelyezés alkalmával – a beszámoló adatai alapján – felülvizsgálja a nyilvántartást végző szerv. Ha a szervezet nem felel meg a feltételeknek, törlik a közhasznú szervezetek nyilvántartásából.

Megfelelő létesítő okirat

A fentiekben ismertetetteken kívül a közhasznú jogállás megszerzéséhez a szervezet létesítő okiratának is meg kell felelnie a civiltörvény szerinti feltételeknek. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a létesítő okiratnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet

– milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

– gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

– gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

– közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A szervezetnek, és ennek megfelelően a létesítő okiratnak, további feltételeknek is meg kell megfelelnie. A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak kellenek, hogy legyenek, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Több tagból álló döntéshozó szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell

– az ülésezés gyakoriságára – amely nem lehet kevesebb évi egy alkalomnál –, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

– a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

– ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, annak létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

– a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.

A létesítő okiratnak vagy – annak felhatalmazása alapján – belső szabályzatnak rendelkeznie kell

– olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

– a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

– a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

– a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Ha a döntéshozó szerv egy tagból (személyből) áll, úgy a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles – a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve – a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményt beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.

Az egy tagból álló döntéshozó szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell

– a véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

– abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják – a határozatképesség kivételével – az ülésezés, az ülések összehívásának rendjéről, a napirend közlésének módjáról, az ülések nyilvánosságáról, határozatképességéről és a határozathozatal módjáról,

– a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségéről,

– ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, annak létrehozásáról, hatásköréről és működéséről,  

– a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokról.

Továbbá a létesítő okiratnak vagy – annak felhatalmazása alapján – belső szabályzatnak rendelkeznie kell

– olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

– a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

– a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

– a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Számviteli megfelelés

Számviteli rendszert érintő feltétel, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet [civiltörvény 27. § (2) bekezdés].

Mivel a közhasznú státusz eléréséhez a szervezetnek számos feltételnek kell megfelelnie, és ezért sok esetben – a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően – a létesítő okirat felülvizsgálatára és módosítására is szükség van, javasolt áttanulmányozni a közhasznú szervezet működésére és gazdálkodására előírt szabályokat is.

A közhasznú jogállású civil szervezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat a civiltörvény 41/A – 50. paragrafusai tartalmazzák. A közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet ahhoz a törvényszékhez kell benyújtani, amely az adott szervezetet nyilvántartásba vette. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.