Egy frissen alakult mikrocég vezetője mesélte azt, hogy alig kezdte meg működését, már meg is jelentek a hatóság ellenőrei, és mindegyik azzal kezdte, hogy minek nem felel meg és azért mennyi büntetés jár. Információi szerint ezzel szemben Ausztriában a hatóságoktól segítséget kapnak a vállalkozók, hogy könnyebben boldoguljanak az osztrák szabályok elsajátításával.

A kkv-k vezetői egyöntetűen azon az állásponton voltak, hogy a vállalkozóbarátabb környezet, a hivatalok együttműködő partnerként való megjelenése – és hatósági szellemiségű hozzáállásuk mellőzése – energiát szabadítana fel a kisvállalkozásoknál, és több kapacitás jutna az innovációra, melynek legfőbb gátja – véleményük szerint – éppen az ellenséges, bürokratikus, túlszabályozott környezet.

Természetesen azt szem előtt kell tartani, hogy három teljesen eltérő cégtípus szerepel ebben a statisztikai kategóriában. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a három cégtípus üzleti modellje is eltérő. A mikrocégek általában a hazai szolgáltató szektorban működnek. Szerepük fontos, mert javítják az életminőséget, kiszolgálják a helyi lakosságot.

Ezen cégek esetében az a legfontosabb, hogy szolgáltatásaik minőségét állandóan javíthassák, megmaradásuk nemzetgazdasági érdek.

A kiscég más: lehet a közepes méretű cégek „előszobája”, olyan üzleti vállalkozás, amely nagy valószínűséggel növekedni is szeretne, ezért törekednie kell a profi menedzsmentmódszerek alkalmazására, a digitalizáció kínálta lehetőségek kihasználására.

Versenyképes minőségű termékekkel, szolgáltatásokkal esetleg beszállítói szerepre is vállalkozhat. A közepes méretű cégek pedig azok, amelyek akár önállóan, akár beszállítóként már gondolkodhatnak a világpiaci versenybe való belépésen.

Lényeges, hogy ezek a cégtípusok mind fontosak a gazdaság számára – éppen eltérő tevékenységeik miatt. A barátságos környezet is versenyképesség-javító tényező valamennyi cégtípus esetében, de a kicsik, főleg a kezdő startupcégek körében a megkapaszkodás, a talpon maradás feltétele. A mikrocégek jelentősége számosságuk és foglalkoztatási képességük miatt is nagy, hiszen ezek számítanak az Európai Unió legtipikusabb vállalkozási formájának. Az EU-ban az összes cég 93,1 százaléka mikrocég.

Összességében a magyar kkv-szektorban valóban hatalmas, még kihasználatlan lehetőségek vannak. Ezek kiaknázásához az első lépés az objektív diagnózis felállítása, a második pedig az innovativitást és a termelékenység növelését akadályozó külső – közöttük szabályozási és bürokratikus – akadályok elhárítása. Az innovációt serkentő gépbeszerzési és digitális fejlesztési pályázatoktól, mentori programoktól csak ezután várhatunk érdemi eredményeket.