Hogyan alakulnak az egészségbiztosítások, az adókedvezmény megszűnése után

Idén év elején megszűnt Magyarországon a munkáltató által fizetett egészségbiztosításoknak és más kockázati biztosításoknak a minimálbér 30%-áig járó adókedvezménye. A 2018-ban megkötött szerződésekre még jár a kedvezmény, de a magánegészségüggyel foglalkozó szakemberek szerint a szigorítás hátrányosan érinti a magyar egészségügyet, hiszen forrásokat von el a rendszerből.

A döntés nem csak a magánegészségügyre nézve hátrányos, hanem a magyar biztosítók egészségbiztosítási bevételeire is. De! A legnagyobb vesztes az a munkavállaló, aki az életminősége szempontjából pozitív lehetőségtől így elesik.

 

A biztosítók álláspontja

A megkérdezett biztosítók többsége bizakodó, főként a nagyvállalati szektort illetően, de eltérően értékelik a szigorítást.

A Metlife szerint a leginkább a kkv-szegmenst érintik az adóváltozások, számításaik szerint minimum 20-30%-kal fog csökkenni az állományuk. Nem várnak jelentős visszaesést a nagyvállalati szektorban, mivel a jelentős mennyiségi és minőségi munkaerőhiány következtében a munkáltatóknak minden eszközre szükségük van ahhoz, hogy megtartsák és bevonzzák a munkavállalókat.

Az Union az egészségbiztosítási piac növekedésre számít. Tapasztalataik szerint a nagyvállalatok tudatosan áldoznak erre, hiszen az egészségbiztosításra hozzáadott értékként tekintenek.

A Groupama is optimista, szerintük azok a cégek, akik eddig is rendelkeztek egészségbiztosítással, továbbra is fenn fogják tartani ezt a juttatási formát. Azok a cégek, akik odafigyeltek az adóváltozásokra, már 2018 év végéig megkötötték az egészségbiztosítási szerződéseket, így kihasználva az adóelőnyt.

Az Allianz ugyanúgy gondolkodik, mint az Union, szerintük is hozzáadott értéket teremt a munkavállalók számára ez a termék, így az adózási kérdés csak egy szempont a sok közül.

Az Uniqa a piac minimális szűkülését várja, de a nagyobb vállalatoknál nem kérdés a biztosítás megtartása.

 

Miről is beszélünk?

Az MNB adatai szerint tavaly a betegség- és egészségbiztosítások száma meghaladta a hatszázezret, kárkifizetései pedig a 7 milliárd forintot.

Az elmúlt években ugyanis fokozatosan teret nyertek a kockázati biztosítások mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében. Ezekben a biztosítási termékek értelmében a biztosító a biztosítottat ért biztosítási esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkezése esetén teljesít szolgáltatást. A szolgáltatása lehet a biztosítási eseményre nézve előre meghatározott biztosítási összeg kifizetése, vagy baleset/betegség miatt szükséges egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, illetve az orvosi protokoll szerint indokolt tartalmú szűrővizsgálat költségének viselése. Ezek mellett egyre többen igényelnek asszisztencia-szolgáltatásokat is, amelyek segítségével a biztosítók a betegút teljes hossza alatt támogathatják, segíthetik ügyfeleiket. Ilyen szolgáltatás lehet egy telefonon elérhető orvosi call center, bizonyos vizsgálatok megszervezése, vagy második orvosi vélemény biztosítása, akár külföldi szakemberektől.
A lényeg, hogy maga a termék valóban pozitív hozzáadott értéket jelent, hiszen egy egészségesebb munkavállaló értéket képvisel nemcsak a maga, hanem a munkaadója számára is.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]