Jogosultság megállapítása

Az öregségi nyugdíjhoz a Tny. 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január
1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni. Ez az időszak 2020. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már  harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti.

Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel. A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni. Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni. Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.

A nyugdíjszámítás folyamata

1. Nettósítás

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj kiszámításánál, mely két szakaszban történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj pénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék – azaz teljes körűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

1. Valorizálás, azaz szintre hozás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már bő három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2020-ban elért jövedelemmel. A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintre hozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek minden év márciusában kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre.

A 2020. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően kerül kiszámításra.

1. Degressziós sávhatár

A nyugellátás összegének meghatározásánál egy bizonyos összeghatár ( az ún. degressziós sávhatár) feletti jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint , ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

• a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
• a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

1. Szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza. A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát. Például: az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.

Majd 25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.

Fenti számítási folyamat végeredményeként megkapjuk az öregségi nyugdíj összegét.

Szükség esetén a hat hónapra visszamenőleg történő igényérvényesítési lehetőséget veheti igénybe az érintett személy abban az esetben, ha 2020-ban igényelt nyugellátása összege mégis kedvezőtlenebb lenne a 2019-es szabályok szerint számított összegnél, és a jogosultsági feltételek (nyugdíj korhatár betöltése, szükséges szolgálati idő megléte) már ekkor is fennálltak.