PDF letöltés

Határidő a munkavállalók igényeinek érvényesítésében

A munkavállalók többsége a munkaviszonya fennállása alatt – félve az esetleges retorzióktól -  nem meri az érdekeit érvényesíteni. Viszont amikor megszűnik a munkaviszony már nincs visszatartó erő, ekkor már akár bírósági út lehetőségét is kihasználják igényérvényesítésük érdekében. Mindenekelőtt azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy a jogszabályok értelében az egyes jogszabálysértésekre meddig hivatkozhatnak, illetve melyik követelésnek mi az elévülési ideje.

Bármely jogviszonyból származó követelés, igény érvényesítésére kizárólag az elévülési időn belül van lehetőség, ha az letelt, bár fennáll a másik fél kötelezettsége a teljesítésre, az jogi úton nem kikényszeríthető. A Munka Törvénykönyve szerint a munkajogban főszabályként az általános elévülési határidő három év. Eszerint, ha a munkáltató a 2020. májusában elrendelt túlórák után járó munkabért nem fizette ki a bér átutalására fennálló tizedikei határidőig, azt és az utána járó kamatot a munkavállaló 2023. június 10. napjáig követelheti bírósági úton. Ha ez a mulasztás minden hónapban megismétlődik, ám a munkavállaló csak a munkaviszony megszűnése után fordul emiatt bírósághoz, akkor csak három évre visszamenőleg tudja érvényesíteni az esedékessé vált követeléseit.

A munkavállalói igénnyel kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le, nincs tehát arra lehetőség, hogy a felek például a munkaszerződésben megállapodjanak arról, hogy a munkavállaló csak egy éven belül érvényesítheti igényeit bíróság előtt. Munkabéréről vagy annak egy eleméről pedig a munkavállaló nem mondhat le egyoldalú jognyilatkozatban, az ilyen jognyilatkozat érvénytelen, és a munkavállaló az általános szabályok szerint jogosult igényét érvényesíteni. Azonban arra lehetőség van, hogy például a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésben a felek az elszámolás során kölcsönösen lemondjanak egyes igényekről, akár munkabérelemről is.

A bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítésére vagy a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igények esetén az elévülési idő öt év. Sőt, ha az adott bűncselekményre a büntethetőség elévülési ideje öt évnél hosszabb, a büntethetőség elévülési idejét kell a munkajogi igény érvényesítése során is figyelembe venni. Ha például a munkáltató a munkahelyi öltözőben helyezett el kamerát, a személyiségi jogok megsértése miatt a munkavállaló akár öt éven belül is bírósághoz fordulhat.

Bizonyos esetekben azonban a munkavállalónak igen szűkös határideje van arra, hogy megfontolja a bírósághoz fordulás lehetőségét. Az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, a fizetési felszólítással, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló munkájáról adott írásbeli értékelésben foglaltak valószerűségével kapcsolatosan a keresetlevél benyújtására a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számítva csak harminc nap áll a munkavállaló rendelkezésére. Erre a rövid határidőre ugyanakkor a munkáltató köteles felhívni a munkavállaló figyelmét, mégpedig az egyoldalú írásbeli jognyilatkozatba foglalva. Amennyiben a munkáltató ezt elmulasztja, az igény hat hónapig érvényesíthető.

Amennyiben a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadható, azaz tévedés, téves feltevés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt került sor megtételére, a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén a munkavállalónak lehetősége van igazolással élni, azaz bizonyítani, hogy rajta kívül álló okok miatt – például kórházi tartózkodás esetén - nem tudta határidőben érvényesíteni az igényét. Hat hónap elteltével azonban még igazolással sincs lehetőség a keresetlevél elmulasztott benyújtásának pótlására. A megtámadás eredménytelensége a visszautasító nyilatkozat megérkezésének napján, válasz hiányában pedig a közléstől számított tizenötödik napon állapítandó meg.