A legtöbb, 1,4-1,5 milliárd forint körüli egyedi támogatást egy sajókeresztúri, egy kiskunfélegyházi és egy mezőkövesdi fejlesztés kapta, ha pedig megyék szerint nézzük a támogatási rangsort, akkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén áll az élen. Utóbbi persze érthető is, hiszen a két pályázat az új termelési kapacitások létrehozásához alkalmas területek és infrastruktúra megteremtését segíti, áttételesen pedig az egyébként is alacsonyabb gazdasági fejlettségű térségek területfejlesztésen keresztüli felzárkóztatást célozza.

A hivatalos pályázati oldal friss közleményéből megtudható, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus egyik fő ipari parkos pályázatának - az "Ipari parkok, iparterületek fejlesztése" című, TOP-1.1.1-16 számú – keretösszege27.394 milliárd forintra emelkedett.

Ha a megyék szerint nézzük az elnyert támogatásokat, akkor a darabszámot tekintve messze Bács-Kiskun-megye emelkedik ki 28 projekttel. Ha pedig az összes elnyert támogatást tekintjük, akkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemlén megye a rangsor. 

Az, hogy ebbe a három megyébe áramlottak az iparfejlesztési stratégia egyik fontos eszközéből a források, nem véletlen, hiszen a 2016-os gazdasági fejlettségi adatok alapján ezek még a legkevésbé fejlett megyének számítottak. Szabolcs-Szatmár 38% körül, Borsod 47% körül, Bács-Kiskun pedig 51% körül állt az EU-átlaghoz képest (egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson). Azóta ebben részben éppen ezeknek a pályázatoknak az áttételes hatásai miatt is volt kis előrelépés, de az igazi gazdasági hatások nyilván majd csak akkor jelentkeznek látványosabban, ha az ipari parki fejlesztések lezárulnak, és be is települnek oda a cégek, amelyek elkezdik a termelést, szolgáltatást. 

A pályázat fő célja a helyi önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vállalkozások, illetve önkormányzati vagy állami tulajdonú non-profit gazdasági társaságok, vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, illetve a helyi gazdaság működését segítő helyi/térségi feltételek biztosítása. A támogatási konstrukció a vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében az önkormányzati tulajdonú iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztésére, iparterületek kialakítására, alapinfrastruktúra kiépítésére, bővítésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál.
A konstrukcióval szemben támasztott alapvető elvárás új munkalehetőségek megteremtése, a foglalkoztatás növelése a kevésbé versenyképes térségekben működő, betelepült vállalkozások működési helyszínének infrastruktúra fejlesztésén, a működési feltételeik kedvezőbbé tételén keresztül. A támogatás hosszú távú céljának teljesítéséhez az önkormányzat a betelepülő vállalkozások meglévő, illetve új telephelyeinek kialakításával és fejlesztésével, az ipari park elérhetőségének javításával, a vállalatközi együttműködések infrastrukturális hátterének biztosításával járul hozzá. Az ipari parkok és iparterületek az infrastruktúrafejlesztést célzó beruházásokon keresztül alkalmassá válhatnak regionális, valamint országos gazdaságélénkítő hatás kifejtésére egyaránt. Az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével javul a gazdasági aktivitás, illetve nő a versenyképesség a magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatások által.