Az állam számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését. Azonban az erre vonatkozó jogszabályok nem elég egyértelműek, illetve a terület ellenőrzése és szankcionálása szigorú. Így sokan – ha egy kicsit is bizonytalanok a jogosultságban – nem élnek a lehetőséggel, nem veszik igénybe ezeket a kedvezményeket. Pedig szakértő bevonásával, megfelelő gondossággal és szabályos ügymenettel kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.

A megfelelő előkészítés egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a k+f kedvezményekre. Az óvatosság azonban nem árt, hiszen miközben az ellenőrzések száma évről évre csökken, a megállapított adókülönbözet – arányaiban mindenképpen, de néha még összegszerűen is – nő, 2016-ban adóellenőrzésekként megközelítette a 11 millió forintot.

A megelőzés első lépése, hogy előzetes minősítést kérjenek az érintettek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a k+f besorolásra. Ezt a NAV és minden más hivatal – kivéve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt – köteles elfogadni. Lehetőség van a projektek utólagos minősítése is, ám az egyrészt drágább, másrészt – ha nem az adózó kéri, hanem az adóhatóság – akkor már nem segít a kockázatok csökkentésében, és az adózónak is kevesebb a hatása a minősítési döntésre.

Adótörvényeink lehetőséget biztosítanak a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezmények, adott esetben társaságiadó-, iparűzésiadó- és innovációsjárulék-kedvezmények igénybe vételére. A 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításához fejlesztési adókedvezmény igénybevételére is mód van.

Lehetőség van a felmerült közvetlen költségek kétszeres – illetve bizonyos további feltételek mellett négyszeres – figyelembe vételére is. A szociális hozzájárulásból is igénybe vehető adókedvezmény. Továbbá a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény jogdíjnak minősülhet, melyhez kapcsolódóan újabb kedvezményeket lehet érvényesíteni.

A vállalkozások azonban csak ritkán élnek ezekkel a lehetőségekkel. Talán nem is ismerik ezeket, néha a szabályok is bonyolultak, és túl sok feltétel együttes teljesítését várják el tőlük. Így egy idő után a vállalkozók és kisebb-nagyobb vállalatok is feladják a szabályokkal való küzdelmet. Ráadásul, mivel bizonytalanok a k+f besorolást illetően, nem csökkentik az adózás előtti eredményüket a maximális mértékben.

Tapasztalatok szerint a legtöbb bírságot azért szabják ki, mert a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül k+f tevékenységhez, vagy nem a vállalkozás érdekében merültek fel. Az is jelentős probléma, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz újszerűséget. Elképzelhető az is, hogy valóban jóhiszemű (nem plagizáló) adózókat is megbírságolják eljárási hibák, vagy a nem megfelelő dokumentálás miatt. miatt.

A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50 százalékos adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.

Tehát a bírságok kockázatának csökkentésére a legfontosabb, hogy a vállalkozások mindent dokumentáljanak: attól kezdve, hogy ki volt az ötletgazda, az e-maileken, jegyzőkönyvön át a feladathoz szükséges munkák pontos időráfordításáig. Fontos, hogy a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támasszák alá. Tehát már a projekt elején gondolni kell rá és fel is kell készülni az adóellenőrzésekre.