Ha csak egy kicsi hiányzik…. Méltányossági lehetőségek a nyugellátásoknál

Előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a nyugdíjjogosultság megállapításához csak egy apróságnak tűnő dolog hiányzik, de éppen ilyenkor nagyon fontos, hogy van-e lehetőség az egyéni körülmények alapján kedvezmény nyújtására, vagy méltányosság gyakorlására. Attól függ, hogy melyik az a jogosultsági feltétel, amiből már csak egy kicsi hiányzik…..

Nyugdíj megállapítás kivételes méltányosságból

Az öregségi nyugdíj jogosultág két feltétele, a nyugdíjkorhatár betöltése, és a megfelelő mértékű szolgálati idő (a teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, a rész nyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte.

A két feltétel közül csak a szolgálati idő rövidsége esetén van lehetőség kivételes méltányosság gyakorlására, az életkor el nem érése esetén ez nem lehetséges, bármilyen hosszú szolgálati idővel is rendelkezik.

Jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának igénybevétele.

A szolgálati idő meghatározott mértékű hiánya azonban különös méltánylást érdemlő körülmények esetén orvosolható. Kivételes nyugellátás állapítható meg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére.

Nem részesülhet a lehetőségben, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, meghatározott bentlakásos szociális intézményben él, illetve gyermekvédelmi otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy javító intézetben van elhelyezve.

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével. Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a hozzátartozói nyugellátáshoz meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A kivételes méltányosságból engedélyezett nyugellátás összege legalább a nyugdíjminimum fele, legfeljebb annak másfélszerese.

Kivételes méltányosságból nyugellátás engedélyezésére meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltételekhez kötve is lehetséges.

Nyugdíjemelés méltányosságból

Lehetőség van az alacsony összegű nyugellátások kivételes méltányosságból történő emelésére.

A nyugellátás összegének meghatározása a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset nagyságától és a szolgálati idő hosszától függ, így ha ez a két meghatározó tényező kisebb nagyságrendű, alacsony összegű lehet a nyugellátás.

Az öregségi résznyugdíj esetében (azaz ha a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik az érintett, de van legalább tizenöt év szolgálati ideje) nem érvényesül a nyugdíjminimum követelménye, az öregségi résznyugdíj bármilyen alacsony összegű, nem kerül a megállapításkor felemelésre a nyugdíjminimum összegére.

Előfordul olyan eset is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő ugyan megszerzésre kerül, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Ebben az esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb lehet az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Hátrány mégsem keletkezik, nem történik ugyanis a havi átlagkeresetből a szolgálati idő hossza szerinti meghatározás, a szolgálati évek számától függetlenül a teljes havi átlagkereset lesz a nyugdíj összege. További kedvezmény alkalmazása itt már nem történik, az alacsony összeg nyugdíjminimumra történő felemelése elmarad.

Fenti esetek mellett találkozunk olyan nyugellátásokkal is, ahol az ellátás összege meghaladja ugyan a nyugdíjminimumot, de mégis igen alacsonynak tekinthető.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 66.§-ában meghatározottak szerint ezekben az esetekben kérelemre kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető.

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.

A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi harmincöt nő harminc évnél több szolgálati idő), a 70 éven felüli személyeket, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben.

A kivételes nyugellátás emelés 3 évente lehetséges. A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, azaz 2.850 Ft, legfeljebb annak 25 %-a, azaz 7.125 Ft.

Egyszeri segély lehetősége

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

• a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
• a 85.000 forintot, ha egyedül él.

Egyszeri segély évente egyszer engedélyezhető.

Az egyszeri segély összege legalább 15.000 forint, legfeljebb a nyugdíjminimum másfélszerese, azaz 42.750 forint.

A nyugellátás összegének kivételes méltányosságból történő megemelése, illetve az egyszeri segély iránti kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a kérelmet megalapozó dokumentumokat (pl. temetési számla, gyógyszerköltségekre vonatkozó igazolások) is. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, azaz az ügyfélkapun keresztül, ha az érintett személy rendelkezik az ennek használatához szükséges azonosító kóddal.