Csökken a munkakedv a 64 év felettieknél

Tovább javultak ugyan a munkaerőpiaci mutatók, de a 64 év felettieknél hosszú időszak után visszaesés látható. A nyár folyamán javultak a munkaerőpiaci mutatók, ebben az időszakban több 4,5 millió foglalkoztatottat tartott nyilván a KSH, vagyis 34 ezerrel nőtt a számuk éves összevetésben.

A 15-64 éves korosztályban 70,2 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta, ez pedig rekordszintet jelent, az elmúlt hónapokban egyébként 1 tized százalékpontokkal javult ez a mutató. A 15-64 évesek körében a foglalkoztatottság 60,9 százalékos volt, a 64 évnél idősebbek körében pedig csökkent a foglalkoztatottság. 

A 65-74 éves korosztályban 2006 elején mindössze 22 ezer foglalkoztatott volt, 2007 közepére elérte a 30 ezret, a válság éveiben ezen a szinten stagnált. Majd 2011-től 2015 közepéig 30-35 ezer között mozgott a számuk. 2016-tól jött a fokozatos emelkedés, amely az idén május-júliusig tartott, amikor 77,8 ezer foglalkoztatott volt. Ugyanakkor a legfrissebb adatokból megtorpanás látható: június és augusztus között ugyanis 74 ezren voltak, azaz közel 4 ezer fővel mérséklődött a foglalkoztatottak száma a 65-74 évesek korcsoportjában. Az is igaz, hogy az érintett korosztály teljes létszámához képest ma jóval többen dolgoznak: 2006-ban 2,5 százalékos volt a foglalkoztatottak aránya, most pedig 6,8 százalékot tesz ki, tehát hosszú távon jelentősen nőtt az aktivitás. 

A fiatalok továbblépnek

A 20-as és 30-as korosztály másképp gondolkodik a jövőképről, minden negyedik munkavállaló hátat fordít az eredeti szakmájának, mert úgy érzi, nem találja meg benne a számítását. Sok szakmában – például a pedagógus, a bölcsész, az egészségügyben – olyan alacsony a kezdő fizetés és olyan sok bedolgozott év kell az előbbre lépéshez, hogy sokan már nem is próbálkoznak elhelyezkedni a tanult szakmájukban, egyenesen egy jobban fizető lehetőség után néznek, esetleg külföldre távoznak. Ez az a korosztály, ahol fontosak a kihívások, a megbecsülés, a rugalmas munkalehetőség, ezen jellemzők hiányában már lehet vonzó egy munkahely számukra.

Mennyi az átlagos bérkülönbség a főváros és a vidék között?

Az sem mindegy, hogy Magyarország mely városában élünk, ugyanis átlagosan 12 százalékkal keresnek kevesebbet a vidéki munkavállalók, mint a budapestiek, a legkevesebbet Hajdú-Bihar megyében dolgozóknak fizetik.

Míg Budapesten bruttó 445 ezer forint, vidéken 392 ezer forint - a rangsor végén 366 ezer forint -, a megyeszékhelyeken 422 ezer forint az átlagfizetés. Utóbbi azonos az országos átlagbérrel.

Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében a fizetések megközelítik a fővárosit, megelőzve Pest megyét is. Ezeken kívül csak Heves és Fejér megyében kisebb 10 százaléknál a bérkülönbség Budapesthez képest.  
A legkevesebbet kereső 10 százalék körében kisebb az országos szórás. A fővárosban az alsó tized 275 ezer forintot, Békés megyében 230 ezer forintot keres.