Fontos változások az adóvégrehajtásban

2018. január 1-jével lépett hatályba az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, mellyel egy új korszak vette kezdetét az adóvégrehajtások területén. A fenti időponttól nem az adózás rendjéről szóló jogszabály, hanem külön adóvégrehajtási kódex szabályozza ezen eljárásokat.

2018-tól a NAV általános végrehajtási hatósággá vált. A jövőben az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott minden fizetési kötelezettségeket a NAV fogja végrehajtani, vonatkozik ez például a jogosulatlanul felvett álláskeresési, szociális és gyermekvédelmi ellátások visszakövetelésére. A „természetbeni” végrehajtásokat is a NAV-nál fognak kezdeményezni a hatóságok, amire példa lehet egy építésügyi határozat alapján elrendelt épületbontás végrehajtása. Felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban miként fog ez működni, különösen olyan esetekben, ahol a végrehajtás különleges szakértelmet kíván.

A NAV feladatát tehát 2018. január 1-től három típusú köztartozás behajtása érinti:

  1. az általa nyilvántartott adó- és vámtartozások behajtása,
  2. az ún. adók módjára behajtandó köztartozások behajtása, illetve
  3. 2018. január 1-től az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb tartozások behajtása, illetve cselekmények végrehajtása.

Az adóvégrehajtások végrehajtása

Az adótartozások új végrehajtási szabályai sok szempontból átláthatóbbak, a legtöbb új vagy megváltozott szabály az eljárások gyorsítását és ésszerűsítését szolgálja:

-      Az új törvény végrehajtható okiratnak minősíti a NAV javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozatot/egyezséget is. Így az adóhatóságnak nem szükésges a bíróságtól végrehajtási lap kiállítását kérnie.

-      A végrehajtást foganatosító adóhatóság lényegében szabadon választhatja meg az adott esetben leghatékonyabb végrehajtási cselekményt. Ugyanakkor a jövőben 10 000 forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adósok esetében a NAV csak fizetési felhívást küldhet, de az ún. végrehajtási átvezetésen kívül további végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat.

-      A cégek adminisztratív terheit növeli majd, hogy jövedelem-letiltás esetén a munkáltató a NAV felé 15 napon belül elektronikus tájékoztatást lesz köteles küldeni a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről.

-      A végrehajtásban a jármű a gépjármű-nyilvántartási adatok alapján is lefoglalható. E lehetőséget most kiterjesztették a (vélelmezhetően) házastársi közös vagyonba tartozó járművekre is.

-      A követelések lefoglalása kapcsán kétoldalú elektronikus kommunikáció kerül bevezetésre a NAV és a követelésfoglalás kötelezettje között, ami gyorsíthatja a végrehajtási eljárás lefolytatását is.

-      Ingatlan-végrehajtásnak a jövőben 500 ezer forint alatti tartozásnál is helye lesz. Kivételt képez ez alól a természetes személy és az egyéni vállalkozó adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan.

-      Az új törvény lehetőséget ad a fedezetcserére. Ez alapján az adós kérelmére a lefoglalt ingó vagyontárgy feloldható a foglalás alól, ha pl. az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amely a feloldani kért vagyontárgy piaci értékét eléri.

-      Az árverési vevőnek a vételár különbözetet továbbra is 8 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóság azonban a jövőben legfeljebb 60 napig terjedő halasztást engedélyezhet, ha a vételár nagyobb összege, vagy más fontos körülmény ezt indokolttá teszi. Ez növelheti a licitálási kedvet, hiszen nem kell feltétlenül azonnali készpénzes fizetéssel teljesíteni a kötelezettséget.

-      Az adózó a jogszerűtlennek vélt végrehajtási cselekménnyel szemben továbbra is végrehajtási kifogással élhet, 15 napon belül, amiben a jövőben meg kell jelölni a sérelmezett végrehajtói intézkedést, és azt, hogy az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja. Emellett pedig a végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre nem lesz halasztó hatálya, azaz a NAV további végrehajtási cselekményeket is végezhet.

-      Korábban az adózó által benyújtott első méltányossági kérelem alapján a végrehajtás szünetelt, annak elbírálásáig. A jövőben viszont kizárólag az esedékességet követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel a végrehajtás. Ide tartozik, hogy az adóhatóság által behajtandó tartozás esetében – a bürokráciacsökkentés jegyében – az esetleges fizetési kedvezményi kérelmeket is a NAV bírálja el.

-      Mivel a végrehajtást gyakran nem maga az adós, hanem például valamely hozzátartozója, illetve egyéb, az eljárásban nem érdekelt harmadik személy akadályozza, új elemként vezették be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét is.

-      Céges tartozások esetén a székhelyeként szolgáló ingatlan, a be sem jelentett telephely, valamint az EKAER szerinti lerakodási hely átvizsgálása is lehetővé vált.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]