PDF letöltés

Fontos határidő az egyéni vállalkozóknál

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak és az átalányadózást választóknak is 2018. január 12-éig kell megfizetniük – a 2017. évre vonatkozó – negyedik negyedévi adóelőleget, melynek összegét az éves göngyölített adatokra figyelemmel kell megállapítani.

Sok vállalkozó az utolsó negyedévben számol el olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függnek, például a személygépkocsi bérleti díja, vagy a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés évében.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózók adóelőlege

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. Az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteséget a jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni a vállalkozói adóalap meghatározásánál.

A szabad vállalkozási zónában (leghátrányosabb helyzetű térségben) üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el a költségek között, tehát nem kell az időarányosításra figyelemmel lenni az értékcsökkenési leírás elszámolásakor.
A tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra adott előleg összege a költségek között nem számolható el, ilyen esetben az értékcsökkenési leírás vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet.
Nem számolható el a költségek között annak a tárgyi eszköznek a beszerzési ára sem, amely ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) került a magánszemély tulajdonába.

A vállalkozói adóalap után fizetendő adó mértéke 9 százalék, melyet csökkent a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg.

A 2017. évtől a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat összege adókedvezményként érvényesíthető (e hitelek tekintetében megszűnt a 6 millió forint korlát az adókedvezmény érvényesítésekor).
A 2017. január elsejét megelőzően kötött szerződések esetében azonban még megmaradtak a korlátok. Az adókedvezmény az előzőekben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka és az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot a 2017. január 1-jét megelőzően felvett  hitelek utáni adókedvezmény tekintetében.

A kisvállalkozói adókedvezmény azonban azzal a korlátozással érvényesíthető, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál.

Az egyes negyedévekre megállapított adófizetési kötelezettségnél figyelembe kell venni a már befizetett adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a göngyölíteni kell az adatokat az adóév során.
Vállalkozói kivét utáni adóelőleg

Az adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, mely összevonandó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség elszámolására nincs mód.
A negyedik negyedévben már látható, hogy mennyi az elvárt adóalap (bevétel 2 százaléka), így döntést igényel az is, hogy adózó az utolsó hónapra mennyi vállalkozói kivétet számol el. Fontos, hogy ha nullára viszi az adóalapot a vállalkozói kivét miatt, akkor is adóznia kell az elvárt adóalap után.

A vállalkozói kivét összege csökkenthető a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményével. A vállalkozói kivét után 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetni.
Amennyiben a családi kedvezmény összege több mint a kivét alapján levonható összeg és a fennmaradó összegre tekintettel sem az adózó, sem más nem vesz igénybe jogszerűen kedvezményt, akkor családi járulékkedvezményt is érvényesíthet az egyéni vállalkozó, amennyiben biztosított.

A vállalkozói kivét összege utáni adót tovább csökkenti a személyi kedvezmény.

Átalányadózó egyéni vállalkozó adóelőlege

A jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie, azzal, hogy a családi és első házas kedvezmény, valamint a személyi kedvezményt figyelembe vehető, mivel az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része.

Az adózóra vonatkozó bevételi értékhatárra figyelemmel kell lenni - ami tevékenységtől függően 15/100 millió forint az adóévben - azzal, hogy időarányosan kell a bevételi értékhatárt megállapítani, ha a tevékenységét nem az adóév egészében folytatja az adózó.
Ha valaki a bevételi értékhatárt átlépte, annak az adóelőleg alapját az adóév egészére tételes költségelszámolással kell megállapítania.

Nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel fizetendő adóelőleg összege is.
Az adóelőleget a magánszemélynek év közben nem kell bevallania, csupán az éves bevallásában kell majd negyedéves bontásban szerepeltetnie.

Fontos, hogy aki az Szja tv. hatálya alatt a tevékenységét évközben megszüntette vagy szüneteltetni kezdte, és a szünetelést vagy megszűnést követően további bevétele érkezett vagy költsége merült fel a volt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel, az a választott adózási mód szerint köteles az szja-t megfizetni, mivel a bevallás benyújtásának időpontjáig ezek az összegek még az egyéni vállalkozás jövedelmét érintik.