Fontos: a reklámadó módosítása hatással van a társasági adóra is!
A reklámadó 2017. július 1-i változásai után a 2017. 06.30-ig bevallott adót már nem kellett megfizetni, illetve a korábbi adóévekre 2017.06.30-ig bevallott és megfizetett reklámadó visszajárt. A reklámadó megfizetését a reklámközzétevő cégek az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként számolhatták el, érvényesíthették az éves társasági adóbevallásukban.
2017-ben a túlfizetésként jóváírásra kerülő túlfizetést egyéb bevétel címen kell majd az érintett cégek könyveiben kimutatni. A TAO-kulcsok csökkentése miatt azonban a visszafizetett összegekre most egységesen 9 százalékos adóterhet kell megfizetniük a médiacégeknek, szemben a korábban hatályos 10, illetve 19 százalékkal. Így a korábbi, ráfordításként elszámolt adó és a mostani jóváírás miatti adófizetési többlet pozitív szaldóval zárul a cégek számára.
Ami visszajár
Az adóhatóság hivatalból utalja vissza a befizetéseket, azonban azon vállalkozások esetében akiknél adótartozást tart nyilván, ezen adótartozásokra számolja el a visszajáró reklámadó összegét.
Nem jár ugyanakkor vissza a reklámközzétételt megrendelők, mint másodlagos adókötelezettek által megfizetett adó (ha az eredeti kötelezett reklámközzétevő nem adott nyilatkozatot az adófizetés tekintetében vagy nem szerepel a NAV nyilvántartásában).
Az adó új mértéke
A reklámadó mértéke 2017. július 1-től 7,5%, tehát a 2017. július 1-jétől az adóév végéig (jellemzően 2017. december 31-éig) terjedő időszakra eső adóalaprészre az új, 7,5 százalékos adómérték alkalmazandó.
Az adóalap adóköteles reklám közzétételi tevékenységből származó adóévi nettó árbevételből 100 millió Ft mentes az adó alól. A mentesség csekély összeg (de minimis) támogatásnak minősül. A mentességről azonban nyilatkozatot kell tenni az adóalanyoknak.
Saját célú reklámok
A saját célú reklám 2017.05.26-tól kikerült az adóztatandó tényállások körül, így ezen dátumtól már kizárólag a megrendelésre történő reklámközzététel után keletkezik reklámadó fizetési kötelezettség.
A reklám közzétételének megrendelőire vonatkozó adókötelezettség körében változás nem történt.
A szakmai szervezetek szerint a reklámadó törvény módosítása elviszi a médiaipar egyes területeinek nyereségét ami pedig leépítésekhez, illetve további lapbezárásokhoz vezethet. Ugyancsak kifogásolták, hogy a hazai iparági szereplőkkel ellentétben a Google, a Facebook nem fizetnek reklámadót, ezáltal a hazai iparági szereplők versenyhátrányba kerülnek.