A változtatás célja az volt, hogy összhangba hozza a magyar számviteli törvényt a nemzetközi számviteli előírásokkal, könnyebb legyen a beszámoló elfogadásának adminisztrációja, vagyis nem kell külön osztalék előtti és külön osztalékkal együtt mérleget készíteni.

Mikor fizethető osztalék?

Az új előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét, továbbá szigorodtak az osztalékfizetési korlát szabályai is, a tőketartalék nem nyújthat fedezetet a negatív eredménytartalékkal szemben a fedezet számítása során.

A változás a korábbiakhoz képest a pozitív szófordulattal történő kiegészítés az értékelési tartalék előtt és a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál a mérlegkészítésig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével történő növelési lehetőség. Az utóbbi módosításra azért volt szükség, hogy az osztalék kimutatása tekintetében bekövetkezett számviteli szabályozás módosulása ne érintse a kifizethető osztalék nagyságát.

A fizetendő és a kapott osztalék elszámolása a beszámolókban

A fizetendő osztalék elszámolása 2016-os üzleti évtől úgy módosult, hogy a megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Tehát a 2018-ról készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban, vagyis a 2019-ben megtartott taggyűlés alkalmával, a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni. Így a jóváhagyott osztalékot a tárgyidőszakot követő üzleti évben, tehát 2019-ben kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni. A Ptk. kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. A jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint is elválhat egymástól időben.

Egy vállalkozás nem csak fizethet, de kaphat is osztalékot. A jelenlegi szabályozás a kapott osztalék tekintetében azt mondja ki, hogy egy adott évi beszámolóban csak a mérleg-fordulónapig ténylegesen be is folyt osztalék összegét lehet kimutatni.

Mi a helyzet az osztalékelőleggel

Az osztalékelőleg szabályai nem módosultak. Kifizetéséről határozhat a taggyűlés, két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban, amennyiben:

• a társaság közbenső mérleget (vagy beszámolót) készít, és abból megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez szükséges fedezettel,
• a kifizetés nem fogja meghaladni a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét,

a saját tőke összege a helyesbítés után sem csökken a törzstőke összege alá.