A törvénymódosítás meghatározza, hogy a kedvezményes adóalap figyelembe vételéhez ki minősül sportvállalkozásnak, illetve pontosan mi az a tevékenység, amely nem tartozik bele a nettó árbevétel fogalmába.

Sportvállalkozásnak minősül

Az 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 52.§ 52.pontja szerint sportvállalkozásnak az a főtevékenységként sporttevékenységet (a TEÁOR ’08 93.1 szerinti tevékenységet) végző, a sportról szóló törvény szerinti azon sportvállalkozás minősül, amely az adóévben indult mindazon sportág sportszövetsége által kiírt, szervezett, rendezett vagy engedélyezett versenyrendszerben, amely sportágban versenyző játékjogának használati jogával rendelkezik. A helyi adókról szóló törvény tehát a sportvállalkozás fogalmánál háttérjogszabályként visszautal a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) sportvállalkozás fogalmára, s azt némileg leszűkítve adja meg az iparűzésiadó-könnyítéssel érintett sportvállalkozások fogalmát.

Ezen definíciók alapján kizárólag az a gazdasági társaság tartozik ide, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenysége sporttevékenység, főtevékenységként sportlétesítmény működtetését, sportegyesületi tevékenységet, testedzési szolgáltatást vagy egyéb sporttevékenységet végez, célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban és az adóévben azon versenyzőket, játékosokat, amelyek játékjogával rendelkezik, indítja az adott sportág sportszövetsége által kiírt, szervezett, rendezett vagy engedélyezett versenyrendszerben.

A sportvállalkozások iparűzésiadó-kötelezettsége

A módosítás hatálybalépését megelőzően – azaz 2017. december 31-éig – a sporttörvény szerinti sportvállalkozásként működő sportszervezet az iparűzésiadó-kötelezettségének – más vállalkozásokhoz hasonlóan – az általános szabályok szerint tett eleget, azaz valamennyi vállalkozási tevékenységből származó árbevétele adóalapot képzett. A hatályos szabályokkal egyezően a módosítást megelőzően sem képzett iparűzésiadó-alapot az államháztartási, illetve uniós forrásból származó, egyéb bevételként elszámolt támogatás, valamint az ún. tao-támogatás.

Viszont az egyesületi, alapítványi formában működő sportszervezetek adójogi megítélése a fent leírtakhoz képest 2018. január 1-jét megelőzően is kedvezőbb volt és ez a rendelkezés 2018. január 1-ét követően is így maradt. Ez abban nyilvánult meg, hogy ezen szervezeteket helyi iparűzésiadó-mentesség illette meg valamennyi olyan adóévben, melyet megelőző évben folytatott tevékenységük után társaságiadó-fizetési kötelezettségük nem keletkezett.

A 2018. január 1-étől életbe lépett módosítás lényege, hogy a helyi adókról szóló törvény a sportvállalkozások számára önálló nettó árbevétel-fogalmat határoz meg [Htv. 52. § 22. pont i) alpont]. Eszerint a sporttevékenységgel szoros összefüggésben álló árbevétel, így a belépőjegy-, bérlet-eladásból, a reklám-közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből, játékjog ideiglenes vagy végleges átadásából (pl. a játékoskölcsönzésből), sportesemények közvetítéséből eredő bevétel, továbbá a sportvállalkozás használatában álló sportlétesítmény hasznosításával (pl. bérbe adásával) kapcsolatos, a számviteli törvény szerint nettó árbevételként elszámolandó árbevétel 2018. január 1-jétől nem tartozik az iparűzési adó alapjába számítandó nettó árbevételbe.