Pénzmosási szabályzat készítésére kötelezett a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

a) hitelintézet;
b) pénzügyi szolgáltató;
c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;
d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztár;
e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végző;
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző;
g) könyvvizsgálói tevékenységet végző;
h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző;
i) játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő;
k) árukereskedő, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) ügyvéd, közjegyző és
m) bizalmi vagyonkezelő.

Idén június 26-án lépett hatályba a 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (pénzmosási törvény), valamint a 2017. évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról. Mindkét jogszabály meghatározott belső szabályzat készítésére kötelezi a hatálya alá tartozó szolgáltatókat.

A már működő, a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szolgáltatóknak a pénzmosási törvényben foglalt kötelezettségekre vonatkozóan a hatálybalépést követő 45 napon belül, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggő kötelezettségekre vonatkozóan a hatálybalépést követő 90 napon belül kell/kellett belső szabályzatot készíteniük, és azt a felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtaniuk.

A pénzmosási törvény szerinti belső szabályzatot a felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül, legkésőbb 2017. szeptember 30-áig kell a törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni, és a belső szabályzat átdolgozásának megtörténtéről a felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni.

A két törvény szerint nem kötelező két külön szabályzatot készíteni. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez kötelezően előírt szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott belső szabályzat részeként is elkészíthető.

A nemzetgazdasági miniszter rendelete szerint a  szolgáltató által készítendő szabályzat kötelező elemei a következők:

I. A pénzmosási törvényben foglalt kötelezettségek esetén:

1.)  Meg kell határozni, hogy a szolgáltató milyen szempontokat vesz figyelembe a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításánál. A szolgáltatónak fel kell térképeznie és elemeznie kell tevékenységének sajátosságai alapján a lehetséges pénzmosási kockázatokat, és olyan módszereket, technikákat kell bevezetnie, amelyek alkalmasak a szokatlan magatartások és tranzakciók kiszűrésére.

2.)  Ki kell alakítani és a szabályzatba bele kell foglalni az ügyfélátvilágítás belső eljárási rendjét. Többek között részletezni kell, hogy milyen módon történik a személyazonosság ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, az adatok rögzítése és tárolása. Nem elegendő azonban csak a személyek beazonosítása. Rögzíteni kell az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének és az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának módját is.

3.) Rögzíteni kell továbbá, hogy milyen adatok, tények, körülmények alapján merülhet fel a szolgáltatónál kétség az ügyfélazonosító adatok valódiságát vagy megfelelőségét, illetve a tényleges tulajdonos kilétét illetően.

4.) Az egyszerűsített és a fokozott ügyfélátvilágítás alkalmazásának eseteit is meg kell határozni. Rögzíteni kell az alkalmazandó intézkedések körét és a belső eljárási rendet. Arra vonatkozóan, hogy melyek az egyszerűsített, vagy a fokozott ügyfélátvilágítás esetei, a most megjelent 21/2017. NGM-rendelet 1. számú és 2. számú melléklete ad segítséget. A mellékletek felsorolják azokat a tényezőket, amelyek alapján az ügyletek alacsony vagy magas kockázatúnak minősíthetők. A kockázati tényezők között vannak ügyfélkockázati, termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez kapcsolódó, illetve földrajzi tényezők.

5.) Ha a szolgáltató él a törvény által kínált lehetőséggel, és elfogadja a más szolgáltató által elvégzett ügyfélátvilágítás eredményét, akkor a szabályzatnak tartalmaznia kell az eredmény elfogadásának belső eljárási rendjét is.

6.) Rögzíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendjét és formáját. A szabályzatnak tartalmaznia kell a pénzmosási törvényben előírt bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a kijelölt személy részére megküldendő formanyomtatványt.

7.) A szabályzatban szerepelnie kell a kijelölt személy adatainak: nevének, beosztásának, elérhetőségének.

8.) Rögzíteni kell az ügylet felfüggesztésének belső eljárási rendjét.

Ha ugyanis egy ügylettel kapcsolatban pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, akkor a szolgáltató felfüggeszti az ügyletet, és köteles bejelentést tenni.

9.) Meg kell határozni az ügyfélátvilágítás, illetve a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belső előírásokat.

10.) A szabályzatban rögzíteni kell az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottaknak a képzésére, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását célzó képzési programokon történő részvételére vonatkozó előírásokat.

11.) Meg kell határozni az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak részére az ügyfélátvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normákat.

12.) Ismertetni kell a belső ellenőrző és információs rendszert. Belső ellenőrzés keretében kell vizsgálni egyebek mellett, hogy az ügyfélátvilágítás elvégzése mennyire pontos, az oktatás és a szűrőrendszer megfelelő-e, valamint azt is, hogy naprakészek-e az átvilágítás adatai, nyilvántartásai, a vonatkozó belső szabályzatok.

13.) A szabályzatnak tartalmaznia kell a rendeletben meghatározott szolgáltatók esetében a pénzátutalásokra vonatkozóan a megbízó és a kedvezményezett azonosításának, az adatok ellenőrzésének, nyilvántartásának, továbbításának, továbbá a hiányzó vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalások észlelésének és kezelésének belső eljárási rendjét.

14.) A szabályzatban kötelező feltüntetni a pénzmosási törvény 3. paragrafusának 35. pontjában meghatározott személy adatait (nevét, beosztását), valamint a szolgáltató pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás jelentette kockázati kitettségének a befolyásolására szolgáló döntésekkel kapcsolatos hatáskörének meghatározását.

II. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek esetén:

1.) A szabályzatnak tartalmaznia kell az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében a törvényben előírt szűrő-monitoring rendszer típusát, működését, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárási rendjét.

A szolgáltató haladéktalanul köteles bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

A szolgáltatónak a kötelezettség teljesítéséhez rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely képes biztosítani a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT-határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását.

2.) Ismertetni kell a szolgáltató által alkalmazandó, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségeit is.

3.) Rögzíteni kell a hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendjét

4.) Fel kell tüntetni a kijelölt személy adatait: nevét, beosztását, elérhetőségét.

A szolgáltató köteles kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt, aki a bejelentéseket haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet.

5.) Meg kell határozni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásában érintett foglalkoztatottak által alkalmazandó eljárási és magatartási szabályokat.

6. ) Rögzíteni kell a szabályzatban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásához kapcsolódó belső ellenőrző rendszer működtetésének szabályait.

A szolgáltató a rendelet alapján a belső szabályzatában foglalt kötelező intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján köteles meghatározni.

A nemzetgazdasági miniszter rendelete mellett a szabályzatok elkészítésében a felügyeletek által készített mintaszabályzatok nyújthatnak segítséget.