Az Unióban 2016-tól alkalmazzák az adóelkerülést célzó ATAD-irányelvet (Anti Tax Avoidance Directive), melynek előírásait hazánk több lépcsőben vezetett be. Utolsó lépésként a 2019-es nyári adócsomagban a társasági adó törvényt egészítették ki a tőkekivonási adóra vonatkozó szabályokkal. Ezt – vagyis az exit taxot – akkor kell alkalmazni, ha egy társaság az üzletvezetésének helyét, eszközeit, üzleti tevékenységét külföldre helyezi, és az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási ár. Tehát abban az esetben, ha egy vállalkozás nem a valós értéken adja el eszközeit, tevékenységét, hanem annál olcsóbban, akkor ez a különbség fog adózni.

Alapesetben ez nem túl gyakran fordulhat elő, ugyanis két egymástól független piaci szereplő közötti ügyletben az eladó fél érdekelt a valódi érték érvényesítésében. Ebben az esetben a bevétel és a kapcsolódó költségek különbözete után kell majd társasági nyereségadót fizetni.

Ám ha valamilyen okból, mégis megéri számára értéken alul átadni vagyonát – adóelkerülési céllal vagy csak látszólag független félnek –, akkor a különbözet most már adóköteles!

Mivel az alulárazott átadások elsősorban kapcsolt vállalkozások között érik meg, ezért nekik már eddig is kellett adózniuk a különbség után a transzferár szabályokat alkalmazva. Sőt az ilyen ügyletekről is transzferár nyilvántartást kellett készíteniük. Ugyanakkor – ha ebben bizonyítják, hogy az átadás piaci áron történt – nekik sem kell a normál ügyletre érvényes társasági adón túl transzferár kiigazítást tenni vagy exit taxot fizetni.

Az új szabályok ezt az elvet terjesztik ki a független vagy függetlennek látszó felekre, ugyanis léteznek olyan, nem látható informális kapcsolatok ( rokoni, baráti szálak, kisebb részesedések ), melyek a törvény szerint nem minősülnek kapcsolatnak, de lehetővé teszik az adóelkerülést. Számukra jelent ez a szabály új kockázatot, a hatóság számára pedig jogalapot arra, hogy az adóelkerülést megakadályozza.

Az exit tax meghatározásakor kiszámolják, hogy az átadott eszköz, tevékenység mekkora hasznot termelt volna az átadónak, ha az átadás nem történt volna meg, tehát levezetik a jövőbeli hasznok jelenértékét. Szempont lesz, hogy mekkora időszak elmaradt nyereségét kell az adott helyzetben kompenzálni, illetve van-e az adott ügyben más lehetőség a piaci ár meghatározására. Érdemes a pontos dokumentálást és a kiszámítást transzferár- vagy adószakértőre bízni. A fizetendő exit tax esetében lehetőség lesz 5 éves részletfizetést kérni, ha az ügylet EU-n vagy EGT-n belül valósul meg. Harmadik országba történő átadás esetén az adót azonnal meg kell fizetni.

A jogszabályt ellentétes esetben is alkalmazni kell: ha egy külföldi vállalkozás ad át Magyarországra értéket, akkor rá is vonatkozik az érintett tagállamban hasonló kötelezettség, amellyel érdemes számolni az ügylet tervezésekor.