Vállalkozói kivét és a kedvezmények

A vállalkozói kivét a családi kedvezmény és a – biztosított egyéni vállalkozó esetében – családi járulékkedvezmény érvényesítésének alapjául szolgál. Ebből következően érdemes áttekinteni, hogy a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt szükség van-e még vállalkozói kivétre, amennyiben azt más arra jogosult még nem érvényesítette, vagy nem tudta érvényesíteni. A vállalkozói kivét a vállalkozásban költségként elszámolható, illetve annak összege önálló tevékenységből származó összevonandó jövedelemnek minősül, amivel szemben már további költség nem számolható el.

Ha az egyéni vállalkozónak például önkéntes pénztári vagy nyugdíjbiztosítási befizetése van, illetve, ha a NYESZ_R számlára fizetett be, akkor is szükség lehet vállalkozói kivétre. Ez esetben a befizetett összegre tekintettel csak az összevonandó jövedelmek után ténylegesen fizetendő adóból lehet rendelkezni.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak önkéntes pénztári befizetése van, akkor a befizetett összeg 20 százalékáig, de legfeljebb 150 ezer forintig rendelkezhet az adójáról a megfizetett adó terhére.

A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak figyelnie érdemes azt is, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme elérte-e a jövedelem-minimumot (elvárt adóalapot). Abban az esetben, ha a jövedelem nem éri el az elvárt adóalapot, akkor adózónak az elvárt adóalap után kell a vállalkozói személyi jövedelemadót megállapítania, ha annak megállapítása alól nem mentesített, vagy nem él nyilatkozattételi jogával.
Az elvárt adóalapról az Szja tv. 49/B §-ának (8) bekezdésének b) pontja, valamint e § (20) és (23)–(24) bekezdései   rendelkeznek.

Az elvárt adóalap megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó esetében ugyanakkor megfontolandó, hogy milyen összegű vállalkozói kivétet könyvel el a költségekközött, mivel előfordulhat, hogy a magas összegű vállalkozói kivét miatt kell az elvárt adóalap után adóznia. A vállalkozói kivét miatt egyébként az egyéni vállalkozó lehet veszteséges.
Ahhoz, hogy a vállalkozói kivét összege a kedvezményeknél figyelembe vehető legyen, azt legkésőbb december 31-éig ki kell venni.

Átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében költségelszámolás hiányában a vállalkozói kivét nem értelmezhető, esetükben a tevékenységükre jellemzően megállapított költséghányad alapulvételével kell a jövedelmet megállapítani és ez lesz a kedvezmények alapja is.

Amennyiben a magánszemélynek más forrásból is van összevonandó jövedelme, akkor a kedvezmények érvényesítése vagy a rendelkező nyilatkozatok megtétele valószínűleg nem jelent problémát.