A felmérések szerint az emberek 40 százaléka arra számít, hogy a nyugdíja kevesebb, mint felét teszi majd ki a fizetésének. Minden harmadik ember azt várja, hogy a megélhetése biztosítása érdekében nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

A statisztikák szerint a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja mintegy 220 ezer forint, ami  évi 44 ezer forint adójóváírásra jogosít. A nyugdíjbiztosítás után járó adókedvezmény maximális igénybevételéhez - ez évi 130 ezer forintot jelent - éves szinten 650 ezer forintos díjat, vagyis havonta átlagosan 54 ezer forintot kell fizetni. Ezt a mértéket azonban a statisztikák szerint az ilyen biztosítást kötőknek csupán néhány százaléka éri el. 

A személyi jövedelemadó törvény (szja-törvény) lehetőséget biztosít az egyes öngondoskodási célú befizetések 20 százalékának megfelelő, együttvéve legfeljebb évi 280 ezer forint összegig adó-visszatérítés igénybevételére. Adó-visszatérítésre az önkéntes pénztárakba, nyugdíj-előtakarékossági számlára, nyugdíjbiztosításra történő igazolt befizetések jogosítanak, mégpedig a magánszemély adóbevalláshoz, munkáltatói adómegállapításhoz adott rendelkező nyilatkozatai alapján.

Önkéntes pénztárak

– a magánszemély saját tagi jogviszonyára tekintettel történő tagdíj, rendkívüli befizetés, valamint az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20 százalékára,

– egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban (a lekötés adóévében) az egyéni számlán fennálló számlakövetelésből elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott – összeg 10 százalékára és/vagy az egyéni számlán fennálló számlakövetelésből prevenciós szolgáltatásra, az adóévben kifizetett összeg 10 százalékára.

Az adó-visszatérítés (több önkéntes kölcsönös pénztári tagság esetén együttvéve) legfeljebb 150 ezer forint lehet.

Nyugdíj-előtakarékosság

Nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat adható a számlatulajdonos magánszemély által az adóévben nyugdíj-előtakarékossági számlára Magyarország törvényes fizetőeszközében befizetett összeg 20 százalékára, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintra (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintra).

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat adható a nyugdíjbiztosítás szerződője által Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződésre (szerződésekre) az adóévben befizetett összeg 20 százalékára, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forintra, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy ha az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik az adójáról, az adó-visszatérítés (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

Amennyiben az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes kiutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe.