1. Fizetési moratórium minden hitelre

A kormányrendelet alapján minden a pénzintézet és adós között kötött hitelügyletre, kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízing szerződésekre is érvényes a fizetési moratórium. Többek között a vállalati hitelek, a lakáshitelek, a személyi kölcsönök és a Diákhitelek törlesztőrészleteit sem kell átmenetileg megfizetni.

2. A hiteltörlesztések halasztása 2020.12.31-ig fog tartani

A hitelek törlesztésnek szüneteltetése 2020. december végéig fog tartani, ugyanakkor a kormány szükség esetén meghosszabbíthatja a moratórium időszakát. Fontos kitétel továbbá, hogy a 2020.03.18-ig folyósított hitelekre érvényes a törlesztés szüneteltetése. Ha egy hitelt március 19-én folyósítanak a bankok az adós számára, akkor annál mindenképpen meg kell fizetni a havi törlesztőrészleteket.

3. A havonta fizetendő díjak megfizetése alól is mentesít a moratórium

A jogszabály alapján a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség alól is mentesülünk a moratórium idejére. Ezek alapján valóban semmit se kell fizetni a törlesztés szüneteltetése alatt. Például azoknál a hiteleknél, melyeknél a havi törlesztőrészleten felül kezelési költséget is fizetni kell, akkor a kezelési költség díj megfizetése is szünetelni fog.

4. Az adós kérheti az eredeti szerződés szerinti teljesítést

Az adósok kérhetik azt, hogy az eredeti feltételek szerint – vagyis fizetési haladék nélkül, normál havi törlesztőrészletekkel – fizessék kölcsönüket. Arról azonban nem ír a rendelet, hogy ezen jogával milyen formában élhet egy hitellel rendelkező. Hogyan jelezheti ezt bankja felé – személyesen, írásban, netbankon keresztül, rögzített telefonos vonalon -, illetve az sem egyértelmű, hogy erről szükség lesz-e valamilyen írásos szerződésmódosításra, vagy sem? A bankok azonban már reagáltak erre, vagyis minden bank időben értesíteni fogja ügyfeleit az eljárás módjáról.

5. Mi fog történni a hitelek futamidejével?

A hitelek futamideje a moratóriumi időszakkal – azaz a jelenlegi helyzet alapján 9 hónappal – megnövekedik. Pontosításra szorul az a kitétel, hogy a vészhelyzet alatt lejáró hitelek, kölcsönök – itt valószínűleg a tényleges törlesztőrészlettel nem rendelkező, pl. folyószámlahitelre vagy hitelkártyára gondol a rendelkezés – 2020. december 31-ig meghosszabbodnak, vagyis akkor ezeket egy összegben december 31-én kellene megfizetni, ami jelentősen megnöveli majd az adósok terhét. Itt még szükséges a jogalkotó kiegészítő magyarázata.

6. Kamatozni fog a moratórium ideje alatt is a hitel?

Fontos hangsúlyozni, hogy nincs szó tartozáselengedésről, kamatmentességről. A rendelet szövege sem említ semmit arról, hogy a moratórium idejére bárki kamatmentességben részesülne.

Ez alapján továbbra is azt kell feltételezni, hogy a moratórium idejére felszámított kamatot a bankok utólag fogják kérni. Vélhetően erre nem egy összegben kerül majd sor, várhatóan a 9 hónap kamatát a fennálló tartozáshoz fogják hozzáadni a pénzintézetek, ami miatt minimálisan növekedhet a havi törlesztőrészlet. Itt szintén szükség van még értelmező rendelkezésre, ami pontos iránymutatást ad a bankoknak, illetve ebből informálódhatnak az adósok is a kamatok sorsáról.

7. Mi a helyzet a hitelkártyával, folyószámlahitellel, vállalati hitelkeretekkel?

A hitelkereteknek speciális konstrukciók, mivel a visszatöltött keretösszeg újra felhasználható. Nincsen a konstrukciónak se klasszikus értelemben vett futamideje, se törlesztőrészlete, emiatt a fizetési moratórium nem működhet ezeknél a konstrukcióknál úgy, mint egy sima lakáshitelnél. Ugyanakkor havi kamatfizetés van, melynek elhalasztása akár lehetséges is lenne.

A moratórium utáni futamidő kitolás sem igazán értelmezhető egy hitelkeretnél, így a fizetési haladék ideje alatt felhalmozott kamatot valamilyen más módon kell majd beszedni – például hozzáadódhat a kihasznált kerethez – , ami azonban megnöveli a későbbi kamatrészletek nagyságát. Ahhoz még rengeteg részletet kell tisztázni, hogy a moratórium a hitelkereteknél is működőképes legyen. 

8. Felmondott, késedelmes hitelekre is érvényes a moratórium?

A rendelet szövegéből az olvasható ki, hogy a szerződésből eredő törlesztőrészletek, díjak megfizetése alól kapnak az adósok haladékot. Ugyanakkor egy felmondott, követeléskezelőnek átadott hitel esetében az eredeti szerződés már megszűnt, emiatt a felmondott hitelekre a moratórium nem értelmezhető.

Ha csak egy-két havi törlesztőrészlettel vannak elmaradva az adósok, akkor hitelük még nem került felmondásra, így rájuk érvényes lesz a fizetési haladék. Ugyanakkor kérdéses, hogy a korábbi elmaradásukkal mi lesz. Vajon azt sem fogják követelni a bankok, vagy mivel az korábbi fizetési kötelezettségből származik, ezért az elmaradást a moratórium alatt is kérhetik a pénzintézetek? Ez az ügyfélkör – felmondott hitellel rendelkező, elmaradásban lévő – lehet legkiszolgáltatottabb jelen helyzetben, ezért várható még számos kiegészítő rendelkezés, amely az ő helyzetüket minden részletre kiterjedően rendezni fogja.

 9. Az újonnan felvett fogyasztási hitelek THM plafonja a jegybanki alapkamat +5%

A rendelet kitért a másik nagy horderejű változásra, a fogyasztási hitelek THM maximumának csökkentésére is. A rendelet hatálybalépését követő naptól, azaz 2020.03.19-től a fogyasztási – zálogjoggal nem biztosított – hitelek maximális THM értéke nem haladhatja meg több mint 5 százalékkal a mindenkori jegybanki alapkamatot. Ez azt jelenti, hogy jelenleg maximum 5,9%-os teljes hiteldíj mutató (THM) mellett lehetne igényelni fogyasztási hitelt.