Eltűnő árbevétel, csökkenő fizetőképesség

A kialakult helyzetre való tekintettel érdekes felmérést készített a vállalatok körében a Magyar Nemzeti Bank. A válaszokból az derült ki, hogy a legtöbb cég nem tőkeerős, a vállalkozások fele legfeljebb egy hónapig képes fenntartani fizetőképességét, ha nincs árbevétele.

A megkérdezett, kkv szektorba tartozó vállalkozások fele már márciusban jelentős, legalább 30 százalékos árbevétel-csökkenést tapasztalt és további jelentős csökkenésre számít az elkövetkezendő 1-3 hónapban.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással – vendéglátással, szórakoztatással foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalékos) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.

A kérdőíveket kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is. A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást.

A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb egy hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére. Az utóbbi napokban sokat egyszerűsödött a munkahelyvédelmi bértámogatás, ami segítség lehet a munkaerő-megtartása céljából.

A járvány miatt a válaszadók egyharmada hitelből tervezett beruházást kényszerül elhalasztani. A felmérésben résztvevők 11 százaléka a korábban tervezett összegben venne fel beruházási hitelt, 8 százalék azonban lényegesen kisebb összegben.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a napokban többféle hitelkonstrukciót jelentettek / jelentenek be. Az egyik a munkahelymegtartó hitel: amennyiben nem tudják finanszírozni a tulajdonosok a munkahelyek megtartását, felvehetnek 9 havi munkabért 0,1 százalékos kamatra, 2 éves futamidőre.

A Széchenyi-kártya keretében négy program érkezik, amit már elfogadott a kormány. Ezek lényegében leképezik a korábbi programokat, csak kedvezményesebb kamatozást biztosítanak a vállalkozások számára.

Érkezik egy folyószámlahitel-konstrukció, amit csak a munkahelymegtartó forgóeszközhitellel együtt tudnak igénybe venni a vállalkozások, ezen kívül egy munkahelymegtartó hitel, egy forgóeszközhitel és egy beruházási hitel. A folyószámlahitel és a munkahelymegtartó hitel 0,1 százalékos, a készletek finanszírozására szolgáló forgóeszközhitel 0,2 százalékos, a beruházási hitel pedig 0,5 százalékos kamatozással lesz elérhető a mikro, kis- és közepes vállalkozások számára.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]