Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium a Vállalkozásfejlesztési Tanáccsal egyeztetve dolgozik a szakmai stratégián és a kapcsolódó intézkedési terven. A szakmai grémium a készülő kkv-stratégiával kapcsolatban lényegesnek tartja, hogy az abban rejlő lehetőségekkel az összes hazai vállalkozás tudjon élni. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy csak 2-3 ezer vállalkozás tudott előnyt kovácsolni az állam által nyújtott lehetőségekkel. Ezt kívánja ellensúlyozni ez az előkészületben lévő intézkedési terv.

A kormány által preferált adó- és adminisztrációs terhek csökkentése már elkezdődött, hiszen tovább csökkent idén az adónemek száma, 12 millió forintra nőtt a kata bevételi határa, egy munkavállaló beléptetéséhez kevesebb adatot kell szolgáltatnia a munkáltatónak az adóhatóság felé, de még így is nagy a teher a vállalkozásokon. Főként azért, mert a versenyszféra 95 százalékát a mikro- és kisvállalkozások alkotják, számukra még így is jelentős nehézséget okoz az adó-és adminisztrációs kötelezettség.

A vállalkozások digitális fejlődésében is jobbára csak a nagyobb cégek járnak az élen, a kisebb vállalkozások nem elég tőkeerősek és nem elég nyitottak erre. Pedig a világ a digitális megoldások felé halad, ezért ágazattól és cégmérettől függetlenül megkerülhetetlenné válik a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása. A szakmai tanács szerint egy integrátorprogram hozhat áttörést a modern technológia meghonosításában, amelyen keresztül nemcsak néhány száz vagy ezer szerencsés vállalkozás, hanem minden egyes fejlődési potenciállal rendelkező piaci szereplő valós, konkrét támogatást kaphat és minősítést szerezhet.

A statisztikai adatok szerint a kkv-k foglalkoztatják a vállalkozásoknál dolgozók kétharmadát, miközben az előállított hozzáadott érték mindössze 54 százaléka kapcsolódik hozzájuk, ezért a kkv-k termelékenységének növelése segítheti a gazdaság további növekedését. A megkérdezett vállalkozások a leginkább problémásnak az üzleti környezetet tartják, ami jelentheti az adminisztrációs terheket, a partnerek közötti kapcsolatok korrektségét, a szabályozói környezetet.

Tehát nagy a jelentősége a készülő kkv-stratégia létrejöttének és megvalósításának, hiszen a kisebb vállalkozások digitális fejlesztése, forrásszerzése nem megy külső segítség nélkül, vagyis szükség van az állam hatékony támogatására. Különösen vidéken igaz az, hogy a mikro-és kisvállalkozásoknak nincs idejük arra, hogy megfelelően informálódjanak, ezért jobban be kell vonni a szakmai szervezeteket a központi programok, így a kkv-stratégia gyakorlati alkalmazásába.