Ellenőrizte az adóhatóság a támogatásokat

Közzétette tapasztalatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók által 2019-ben benyújtott adóbevallásokban bevallott, adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű de minimis támogatások igénybevétele jogosságának vizsgálatáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók a főbb szabályokkal tisztában vannak, ugyanakkor a hibásan kitöltött bevallások mellett előfordult a de minimis fogalmak nem megfelelő értelmezése, illetve alkalmazása is. 

A de minimis támogatás olyan adórendszeren belüli (közvetett) vagy adórendszeren kívüli (közvetlen) csekély összegű támogatás, amit egy vállalkozás egy meghatározott időszakon belül, maximált összegben kaphat az államtól. 

Az ellenőrzések eredményeit összefoglalva pontokba szedtük a felmerült problémákat:

I. A bevallások nem megfelelő kitöltése

1.) Adatszolgáltatás a bevallásban

Az adózók a nekik odaítélt, adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegéről és azok időpontjáról bevallásaikban szolgáltatnak adatot:

Tipikus hiba, hogy az adózók egy odaítélt támogatást több adóévben is feltüntetnek az adatszolgáltatásukban, ám egy támogatási dokumentum alapján megítélt támogatást egy adóév adóbevallásban kell csak adatot szolgáltatni.

2.) A de minimis támogatás azonosítása

A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózóknál fordult elő, hogy olyan támogatási összegeket is beírtak a bevallásban, amelyek nem de minimis támogatások (például egységes területalapú támogatás, zöldítési támogatás), vagy egyáltalán nem írták be az odaítélt a mezőgazdasági de minimis támogatás összegét.

Fontos, hogy a bevallást az adórendszeren kívüli (közvetlen) de minimis támogatás odaítélésének dokumentuma (támogató okirat, szerződés, megállapodás) alapján kell kitölteni. E dokumentumban a támogatást nyújtó szervezet minden esetben feltünteti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e. Kizárólag a de minimis támogatásnak minősített közvetlen támogatásokról kell az adózóknak adatot szolgáltatni vagy a személyijövedelemadó-vagy a társaságiadó-bevallásban.

 

II. Az állami támogatásokra vonatkozó fogalmak nem megfelelő értelmezéséből eredő hibák 

1.) A támogatásösszeg átváltása euróra

A közösségi szabályok alapján euróban odaítélt de minimis támogatások összegének kiszámítását euróban kell elvégezni.

Az átváltáskor alkalmazandó árfolyam

hatályos, Magyar Nemzeti Bank (MNB) által két tizedes jegy pontossággal meghatározott árfolyam.

2.) De minimis vagy csoportmentesség?

A kkv-k, bizonyos feltételekkel, a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren belüli (közvetett) támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános (GBER) vagy a mezőgazdasági (ABER) csoportmentességi rendeletben foglaltak szerint is igénybe vehetik. Mind a társaságiadó-bevallás, mind a személyijövedelemadó-bevallás kitöltési útmutatója felhívja a figyelmet erre a választási lehetőségekre.

Ennek a választásnak azért van jelentősége, mert az így igénybe vett támogatás összegét nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint, azonban a támogatási intenzitások területi mértékére mindenkor figyelemmel kell lenni. 

3.) Foglalkoztatási kedvezmény igénybevétele

A vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, amennyiben nő az alkalmazotti létszámuk, igénybe vehetnek foglalkoztatási kedvezményt. A kedvezmény igénybevételekor a következő, jellemző szabálytalanságok merültek fel:

 

4.) Kisvállalkozások kamatkedvezményének igénybevétele

Szintén a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál előforduló jellemző hiba, a kisvállalkozások kamatkedvezményénekszabálytalan igénybevétele. Olyan eszköz, berendezés vásárlásához felvett hitel kamata alapján érvényesítették ugyanis a kedvezményt, ami nem volt új, vagy pedig nem szolgálta a vállalkozási tevékenységet. Fontos továbbá, hogy az előleget sem költségként nem lehet elszámolni, és kisvállalkozói kedvezményként sem érvényesíthető.

5.) Az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma

Az adózóknak több esetben problémát jelentett az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmának alkalmazása, illetve elmaradt a bevallásból az erre vonatkozó kötelező nyilatkozat is. A fogalomnak azért van jelentősége, mert a de minimis támogatásokat nem a vállalkozás szintjén, hanem az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásokkal együttesen kell figyelembe venni a 200 ezer, 100 ezer eurós korlát alkalmazásakor.

Az egy és ugyanazon vállalkozás meghatározása több ponton hasonlóságot mutat a kapcsolódó vállalkozás fogalmával, azonban fontos eltérés, hogy egy és ugyanazon vállalkozásként a külföldi vállalkozásokat nem kell figyelembe venni, mivel a de minimis rendeletben foglaltakat EU tagállamonként kell értelmezni.

A minősítést minden egyes de minimis támogatás igénybevételének időpontjára vonatkozóan el kell végezni.

6.) De minimis összeghatár és az időszak számítása

Az adóhatóság által vizsgált időszakokban (2016-2017-2018. adóévek) az egy és ugyanazon vállalkozás által igénybe vehető de minimis támogatások összeghatára általános csekély összegű támogatásnál 200 000 eurónak, a közúti kereskedelmi fuvarozásnál 100 000 eurónak, mezőgazdasági csekély összegű támogatásnál 15 000 eurónak, halászati és akvakultúra-ágazatban 30 000 eurónak megfelelő forint lehetett.

A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni. A hároméves időszakot gördülő módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

Az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatásoknál a támogatás odaítélésének időpontja a támogatási szerződés kelte, az adórendszeren belüli (közvetett) támogatásoknál ez az időpont, főszabály szerint, az adott adóbevallás benyújtásának határidejével esik egybe.