A cégtörvény ugyanis előírja, hogy a határozatokat is iratminta szerint kell előterjeszteni [Ctv. 115. § (2)] az e-ügyintézési törvény és a végrehajtási rendelet alapján. Ezeket a határozatokat korábban az ügyvédek szerkesztették a vállalkozások részére, biztos vagyok benne, hogy ezután a könyvelők lesznek ezzel a feladattal megterhelve, akiknek nem feladatuk az okiratszerkesztés.

Az egyszerűsített végelszámolás feltételei

A cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és
b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. [Ctv. 114. § (1)]

Az egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak megfelelően jelenti be az adóhatósághoz. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

Ezek után a cégbíróság az adóhatóság értesítését követően automatikus intézkedéssel a Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról.

Hogyan kezdjük el az egyszerűsített végelszámolást?

Első lépésként össze kell hívni egy taggyűlést, amelyben a tagok vagy az Alapító (egyszemélyes kft., egyéni cég esetén) elhatározza a cég egyszerűsített végelszámolással történő megszűntetését. FONTOS, hogy a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton értesíti.

Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég – a rendelkezésre álló 150 nap alatt – az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs.

A vállalkozás továbbá köteles a cégbíróság részére megküldeni a vagyonfelosztási javaslatot, illetve más esetleges iratokat (például engedményezés, tartozásátvállalás, határozat a végelszámoló díjáról, a végelszámolás költségeiről, iratanyag őrzésének helyéről). A vagyonfelosztási javaslat és a határozatok kizárólag iratminta megfelelő kitöltésével készíthetőek el.

Amennyiben az adóhatóság zöld jelzést adott és a szükséges lezáró dokumentumok csatolásra kerültek, a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből.

Mi történik, ha nem sikerül egyszerűsített módon zárni a végelszámolást?

Az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég köteles a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni, ha
a) a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, ideértve azt is, ha a hitelező a vitatott igénye miatt a cég ellen peres eljárást indít,
b) végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő egyébként eltelt.

Ezekben az esetekben a cég a fenti körülmény bekövetkeztét követő hatvan napon belül köteles végelszámolót választani és változásbejegyzési kérelmet benyújtani. Ha ez nem történik meg, a cégbíróság visszaállítja az eredeti állapotot, és nem lesz végelszámolás alatt a cég.