Járulékalap-csökkentés a vállalkozóknál

A törvényjavaslat értelmében az egyéni és társas vállalko­zók által fizetett minimum – megemelt – járulékalap (ha az átalányban megállapított jövedelem vagy a vállalkozói kivét nem éri el ezt az összeget) egységesen a minimálbér lesz. A szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség esetükben nem változik, azt továbbra is a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.

Egyes speciális jogviszonyokat érintő változások

A díjazás ellenében munkavég­zésre irányuló egyéb jogviszony keretében (például megbí­zási jogviszony) munkát végzők esetében az egységes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezett­ség terheli a jövőben az e kereső tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet. Itt megjelenik egy minimális járulék­teher-növekedés, melyre te­kintettel ugyanakkor munkaerőpiaci ellátásokra való jogo­sultság keletkezik.

Az őstermelők esetében az egységes 18,5 százalékos járulékkulcs egésze terheli a járulékalapot képező jövedelmet, azonban a járulékteher változatlansága érdekében a járulékalap nem a – jelen­leg hatályos szabályok szerinti – minimálbér, hanem a mi­nimálbér 92 százaléka. A társadalombiztosítási járu­lék megfizetése munkaerőpiaci ellátásokra való jogosult­ságot von maga után.

A kistermelők esetében (az egységesítés jegyében), a járulékalapot képező jövedelem a jelenlegi 14 százalék helyett 18,5 százalék lesz, de a járulékalap összege alacsonyabb mértékben, a jelenlegi megelőző évi bevétel 20 százaléka helyett a meg­előző évi bevétel 15 százalékában kerül meghatározásra.

To­vábbra sem terheli személyi jövedelemadó és szociális hoz­zájárulási adó a felszolgálási díjat és a borravaló nem képez járulékalapot. Változás viszont, hogy a jelenleg hatályos 15 százalék nyugdíjjárulék helyett 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli a felszolgálási díjat, ami a bérhez hasonlóan kerül levonásra. Így viszont a felszolgálási díj már nem­csak nyugdíjjogosultságot alapoz meg, hanem más ellátá­sok (például táppénz) számítása során is beszámítandó.

A járulékok elévülési idejére vonatkozó szabályok változása

A nyugdíjjárulékkal kapcsolatos ügyekben a jelenleg általánosan (adókra és járu­lékokra egyaránt) érvényes 5 éves elévülési idő bizonyos eset­körökben figyelmen kívül hagyható lesz. Ilyen eset például,

• ha a természetes személy biztosításának nem kellett volna fennállnia, és ő vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének és járulékfize­tés történt, vagy
• ha a természetes személy biztosított volt, és ő vagy fog­lalkoztatója járulékmegállapítási, -fizetési kötelezettségé­nek eleget tett, de bevallási kötelezettségét nem vagy hiá­nyosan teljesítette, továbbá
• ha a hatóság határozatban helytelenül állapította meg a joghatóságot, és a természetes személynek belföldön kel­lett volna biztosítottnak lennie és társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesítenie.

Az első esetben a befizetett járulékok visszaigénylésére, a második esetben a bevallás utólagos teljesítésére, a harmadik esetben a biztosítotti bejelentés és társadalombiz­tosítási kötelezettségek teljesítésére - az elévülési időre tekintet nélkül - lesz lehetőség.

Új járulékalap-szabályozás szja-előleget nem fizetők esetében

Azoknak a személyeknek, akiknek Magyarországon nem keletkezik összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelme, de Magyarországon biztosítottak (tipikus példa az EU valamely tagállamában történő középtávú kiküldetés), a törvényjavaslat alapján a járulék­alap az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes mun­kaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nem­zetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkavi­szony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.