Egyre többen törlesztik a hiteleket

A jegybank legfrissebb adatai alapján a moratórium ellenére már majdnem minden második adós törleszti a hitelét. A lakossági adósok 40-45 százaléka kérte már a kilépést a hiteltörlesztési moratóriumból, azaz folytatja a megszokott módon törlesztő részleteinek fizetését, míg a vállalkozások 30-40 százaléka cselekedett ugyanígy.

A koronavírus-járvány hatásai miatti speciális rendelkezések alapján minden vállalati és lakossági ügyfél meglévő hitelének törlesztését márciusban automatikusan befagyasztották, és az ügyfeleknek kell jelezniük, ha az eredeti szerződésük szerint szeretnék folytatni a törlesztést.

A hitelt fizető háztartásokban végzett felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezettek közel fele mondta azt, hogy folytatja a törlesztést. A személyi kölcsön tekintetében a bankok is hasonló adatokkal szolgáltak: az MKB Banknál 33 százalék, a CIB Banknál 39 százalék, az OTP Banknál pedig 40 százalék feletti a törlesztők aránya. A Sberbank tájékoztatása szerint a banknál a jegybanki várakozások feletti az arány, azaz szintén 40 százalék körüli lehet. A K&H Bank azt válaszolta, hogy közel 40 százalék lépett ki eddig a moratóriumból. A Takarékbanknál 31 százalék ez az arány, míg az Erste Banknál a 40 százalékot éri el azok aránya, akik folytatják a személyi kölcsönök törlesztését.

A lakáshiteles ügyfelek nagyjából fele döntött a hitelek törlesztése mellett. A családok számára az egyik - ha nem a legnagyobb - vagyonuk a saját ingatlan, éppen ezért törekednek az ezzel kapcsolatos legnagyobb biztonságra. Így aki teheti, inkább a lakáshitelét törleszti tovább, hogy semmiképpen se merüljön fel probléma. A lakáshitelek futamideje több évtized is lehet. A moratóriummal ez további kilenc hónappal tolódna ki, ami tovább nő a felgyűlt kamatok egyenletes visszafizetésével, a legtöbben viszont ódzkodnak attól, hogy újabb hónapokig kelljen a lakáshitel törlesztőjét fizetni.

Míg a lakáshiteleknél még mindig jelentős a változó kamatozású hitelállomány, ami hosszú távon bizonytalanságot jelent az ügyfeleknek, tehát több szempontból fontosabb a törlesztés szerződésszerű folytatása, addig a személyi kölcsönöknél a kamatozás leginkább fix és így könnyebben tervezhető a jövőbeli törlesztés.

Emelkedhet a törlesztő

Az év végéig tartó (de szükség esetén hosszabbítható) törlesztési moratórium során az adósnak nem kell megfizetnie a rendszeres tőkét, kamatot és egyéb díjakat. A kamat viszont ez idő alatt is gyűlik. Ezt a jövőben az ügyfeleknek egyenlő részletekben kell visszafizetniük úgy, hogy az eredetileg vállalt törlesztőrészletük nem növekedhet.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem nőhet majd a törlesztőrészlet 2021-től: a moratórium miatt valóban nem emelkedik majd a havi teher, aki viszont változó kamatozású hitelt fizet vissza, annak a referenciamutatók változása miatt akár több ezer forinttal is emelkedhet a törlesztőrészlete januártól.

Az utóbbi hetekben nem csak a moratórium segített átvészelni a lakossági és vállalati ügyfeleknek a járvány okozta nehézségeket: több olyan pénzügyi eszköz is megszületett, amelyek gyorsabb és olcsóbb likviditást jelentenek a háztartásoknak és vállalkozásoknak. Míg a hazai kkv-szektor az NHP Hajrával és az új Széchenyi hitellel juthat áthidaló segítséghez valamint befektetési lehetőséghez, addig a háztartások az év végéig kedvezményes, 5,9 százalékos maximum THM-mel vehetnek fel személyi kölcsönöket, amelyet egyre több bank kínál online csatornákon keresztül is.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]