A minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban. Míg például az átlagbér a V4-es országok között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. Hasonló a helyzet a minimálbérnél, amely Magyarországon 305, Lengyelországban 379, Szlovákiában 427, Csehországban pedig 432 euró. Akkor sem változik jelentősen a sorrend, ha egyes szakmák béreit vetjük össze: a járműgyártásban dolgozók magyarok átlagbére a legalacsonyabb, 1118 euró, a listavezető Csehországban 1398 eurót visznek haza az ágazatban.

A pedagógusok átlagbérével viszont sikerül elmozdulni a lista utolsó helyéről. Ha nem is sokkal, de Lengyelországban a 655 euró pedagógusbér még a magyar tanárok 709 euró-s bérénél is rosszabb. Még egy szép helyezés a mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbére, mellyel a második helyre került Magyarország.

A térségben és a Nyugat-Európában jellemző bérek között jelenleg is hatalmas a különbség. Egy magyar vasúti mérnök például relatív jól keres itthon, 2017-ben legalábbis még biztosan többet vitt haza, mint lengyel vagy cseh kollégája, csupán a szlovák munkatársainak volt nagyobb bére. Viszont egy Norvégiába költözött vasúti karbantartó mérnök ötször ennyit keres.

Mindezek az anomáliák miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) újra és újra előhozza megoldási javaslatát, amellyel az érdekvédők szerint el lehetne érni a hazai bérek színvonalának javulását, és így meg lehetne állítani a fiatal szakemberek nyugatra vándorlását. A megoldási ötletek közül egy jó példa a lengyeleké, ahol augusztus elsejétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ami már komoly visszatartó eről lehet a külföldön munkát vállalni szándékozóknak. Továbbá szükség lenne az adórendszer megváltoztatására, a többkulcsos rendszer ismételt bevezetésére, ahol a garantált bérminimum összegéig adó-visszatérítéssel vagy más módon nulla kulcsossá kellene tenni az elvonást minden jövedelmi kategóriában Az ennél nagyobb bérek 500-600 ezer forintos összegig 9 százalékkal adóznának és csak e fölött maradna meg a 15 százalékos mostani adókulcs. Ezzel a lépéssel csökkenne a létminimum alatt élők közel 30 százalékos aránya is.

Az 1998-ban elindult dinamikus emelkedés után a 2008-as gazdasági válság hatására ugyanis a magyar kormányok a térség országainál nagyobb mértékben fogták vissza a fizetéseket és az akkor kialakult hátrányt azóta sem igyekszik ledolgozni a magyar gazdaságpolitika. Ezért van az, hogy – a hivatalos tiltakozás ellenére – a magyar bérek reálértéke még idén sem érte el a válság előtti szintet. További bérkorrekciók várhatóak ugyan, de a kérdés az, hogy közben mennyivel szaladnak el tőlünk a térség országai és hány magyar munkavállaló költözik el jobb kereset reményében.