Régi probléma hazánkban, hogy nagyon magas a készpénzállomány és a készpénzhasználat aránya. A bankkártya használat aránya hazánkban az MNB háztartási felmérései szerint 7-8 százalék közé tehető, szemben a készpénz 90 százalékot meghaladó arányával.

A szürkegazdaságban jellemzően olyan eljárásokat, köztük olyan fizetési módokat használnak, aminek nincs nyoma, és ez természetesen azt eredményezi, hogy ott leginkább a készpénzt használják. A magyar rejtett gazdaság Európa többi részével azonos sémát követ. A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozó ipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság tartozik, ebben a szektorokban dolgoznak ugyanis jelentős számban bejelentés nélkül. Az elmúlt tíz évben több mint duplájára nőtt a készpénzforgalom, ami rontja az ország versenyképességét.

A Pénzügyminisztérium szerint: 2015-17-ben teret nyertek az elektronikus megoldások, egyebek mellett az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), az online pénztárgépek, valamint az online számlaadat-szolgáltatás is a gazdaság fehérítését szolgálja. A tapasztalatok szerint a kis-és középvállalkozások még mindig digitális hátránnyal küzdenek, ennek érdekében indít képzéseket a tervek szerint 2019-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Sőt, a tárca szerint a könyvelőket is fel kell készíteni arra, hogy segíteni tudják a kkv-kat a digitalizációban.

Magyarországon 210 ezer online pénztárgép működik, és 285 ezer vállalkozás regisztrált a NAV online számla rendszerébe. Ezek közül 165 ezer cég már küldött is be adatot, több mint tízmillió számlaadat érkezett be az adóhatósághoz az elmúlt két és fél hónapban. A tárca célja az elektronikus ügyintézés minél szélesebb elterjesztése, az adók területén megpróbálnak minél több adatot valós időben, külső beavatkozás nélkül eljuttatni a NAV-hoz. Szeretnének ösztönzőket beépíteni a rendszerbe, hogy a vállalkozások lássák az elektronikus számlázás előnyeit.

A csökkenő szürkegazdaság olyan erős költségvetési mozgásteret biztosít, ami lehetőséget nyújt növekedésre, adócsökkentésre, és ezzel a gazdaság újabb fehéredésére.

A javaslatok között szerepel többek között, hogy legyen kötelező az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása az online pénztárgépeknél, néhány mintaszektorban legyen kötelező az elektronikus fizetés, valamint szükségesnek látják a POS-terminálok telepítésének folytatását.

A gazdaságfehérítést segítő állami szabályozási lehetőségek között található egyebek mellett, hogy az elektronikus vásárlást adókedvezmények is ösztönözzék, csökkenjen 500 ezer forintra a készpénzes fizetésre vonatkozó értékhatár a vállalkozások közötti ügyletekben, valamint szűnjön meg a tranzakciós illeték a lakossági számláknál, a vállalkozásoknál pedig forgalom arányában legyen visszaigényelhető.