Szinte megszűnik a cafeteria: csak a SZÉP kártya marad

Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, az összes többit a kormány megszüntetné – csak annyi a jó hír, hogy az adóalap meghatározásakor már nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót.

A javaslat nem pusztán az eddig kedvezményesen, hanem a jelenleg teljes szja-mentesen adható juttatásokat is megszüntetné. A javaslat 18. §-ában hosszasan sorolódnak a hatályon kívül helyező rendelkezések: vége a lakáscélú munkáltatói támogatásnak, a diákhitel törlesztéshez adott munkáltatói juttatásnak, a sportrendezvényre szóló adómentes belépőknek, a mobilitási célú lakhatási támogatásnak is, s így tovább. Vége a készpénzes cafeteriának is.

Mi több, megszűnik az a kedvezmény is, hogy a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (például iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehet nyújtani. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy valamivel magasabb adó mellett, de még mindig kedvezményesen (15 százalékos szja és 19,5 százalékos eho mellett, szemben a béren kívüli juttatások 15 százalékos szja és 14 százalékos ehojával) adhatta a munkáltató a korábbi béren kívüli juttatásokat. A kormány jövőre bezárja ezt a lehetőséget is.

Szja: megszűnik a különadó

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára (75 százalékos különadó) vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen túl 2019-től kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre: a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy új online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik majd, melyeket az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbít a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemélynek.

Jobban járhat a nyugdíjas dolgozó

„A saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősül biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot e jogviszonyából adódóan, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli” - olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

A törvényjavaslat szerint 2019-től emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, méghozzá havi 7500 forintra, illetve napi 250 forintra.

Társasági adózás: vonzóbb a kiva, elhal az eva

A törvényjavaslat elfogadása esetén kedvezőbbé válnak 2019-től az energiahatékonysági beruházások adókedvezményére vonatkozó támogatási intenzitások, továbbá az energiahatékonyság javítását ösztönző kedvezmény felújítások esetében is igénybe vehető. 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető, így beruházásokra fordítható összeg. A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye esetében a 20 millió forintos korlátnak befektetésenként kell megfelelni az egyes adóévekben. Lehetővé válik a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások költségeinek megosztása a vállalkozások között. A munkahelyi óvoda üzemeletetésére fordított költségek az adóalapnál elismert költségnek minősülnek.

2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó.

Jövő januártól az elektronikus fizetés erősítése, a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A törvényjavaslat szerint az egyszerűsített vállalkozói adót utoljára 2018. december 20-ig lehet választani. „Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság az adózó választása alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok következtében szűnik meg.” - olvasható a törvényjavaslat részletes indokolásában.

Vonzóbb lehet a kiva: a törvénymódosítás 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait, és 3 milliárd forintra emelkedne a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.

A helyi adókról szóló törvény módosítása – összhangban az általános adózási célokkal – több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt. Ennek keretében kiemelendő, hogy 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz 117 történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.