A Rendelet hatálya ezen §-ok tekintetében a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre, vagyis az egyesületekre, gazdasági társaságokra (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságok), szövetkezetekre, egyesülésekre és a nem jogi személy szervezetekre (a továbbiakban együtt: jogi személyek) terjed ki, melyeknek a Ptk.-t és a jogi személyre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket az itt kifejtett eltérésekkel kell alkalmazniuk április 11-től a veszélyhelyzet ideje alatt.

A Rendelet  eltérő előírásait az április 11-e előtt, de a veszélyhelyzet kihirdetését (március 11.) követően lejárt határidők esetében, és azon személyek esetében is alkalmazni kell, akiknek a megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de a Rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg, és április 11-ig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Döntéshozatal a jogi személyek működése során

Amennyiben a jogi személy döntéshozó szerve, vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozás betartása mellett sem korlátozott a tevékenysége elvégzésében, akkor a Rendeletet nem kell alkalmaznia. Ettől függetlenül ők is élhetnek az elektronikus hírközlő eszközökkel és az erre vonatkozó szabályokkal a Rendeletben meghatározott esetekben.

Amennyiben azonban akadályozva lenne, úgy nem tartható meg a tag személyes részvételét igénylően a döntéshozó szerv ülése (a küldöttgyűlés és a részközgyűlés sem), akkor sem, ha egyébként már összehívásra került az ülés a rendelet hatálybalépésekor, vagyis április 11-én.

Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van, akkor a döntéshozó szerv hatáskörében az egyedüli tag (vagy alapító) írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

A személyes részvétel helyett a többi esetben két opció van:

a) elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülés tartása, vagy
b) az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet a határozathozatalra, amennyiben a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki. Ezek a lehetőségek akkor is fennállnak, ha erről egyébként a jogi személy létesítő okirata nem, vagy a Rendeletben foglaltakról eltérően rendelkezik.

Ha a döntéshozó szerv határozatképessége a fentebb említett a) vagy b) pont szerint előreláthatóan biztosítható, akkor a tagok létszámától függően a következőképp alakul a döntéshozatal (ez nyrt-re nem vonatkozik)

1. legfeljebb 5 taggal rendelkező jogi személy esetén kötelező, és úgy kell meghatározni a döntéshozatal módját és feltételeit, hogy abban valamennyi tag részt tudjon venni
2. az 5 főnél több, és legfeljebb 10 fővel rendelkező tagságnál akkor kerülhet sor rá, amennyiben a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik
3. a 10 főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén a jogi személy ügyvezetésének kell ezt kezdeményeznie (az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorlónak).

Mindhárom esetben a Rendelet 4. §-ban meghatározott módon kell eljárni.

A közlés és tájékoztatás módjai, az ülés megtartása

Ha a fentebbi a) és b) ponttól eltérően rendelkezik, vagy arról nem is rendelkezik a létesítő okirata a jogi személynek, akkor a szabályok megállapítására és a tagokkal való közlésre részletszabályokat állapít meg a Rendelet, melyet a jogi személy ügyvezetésének be kell tartania, és meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülés esetén meg kell határozni, hogy mely programok, alkalmazások, eszközök használhatók, és meg kell határozni azt is, hogy a személyazonosságot hogyan kell igazolni abban az esetben, ha az ügyvezetés nem ismeri személyesen a tagokat (vagy azok képviselőit).

Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani.

A megtartott ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni (ezt az erre kijelölt vezető tisztségviselő készíti el és írja alá), és abban rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, de a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen online módon részt vevő tagok adatait.

 

Az ügyvezetés feladatai, felelőssége, és a könyvvizsgálat

Amennyiben sem online módon, sem írásban nem kerülhet sor a döntéshozó szervnek a határozathozatalára, akkor bizonyos korlátozásokkal a jogi személy ügyvezetésének kell határoznia az egyébként a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, ideértve a Számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását, és az adózott eredmény felhasználását.

A Számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az ügyvezetés, és nem a döntéshozó szerv határozott. Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

Az ügyvezetés a létesítő okiratot nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség, jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet, átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet. Kft. és rt. esetében a jegyzett tőke leszállításáról sem dönthet, pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedésének mértékét nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.

A jogi személy ügyvezetésének ilyen módon meghozott döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül, és végrehajtható (a Rendelet eltérő rendelkezésének hiányában). Ugyanúgy köteles (elektronikus hírközlő eszközzel, vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével) mindent megtenni annak érdekében, hogy ezekről a döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak. Ha bizonyos határozatokat vagy egyéb iratokat közzé kell tenni, vagy a nyilvántartó bírósághoz be kell nyújtani, akkor az ügyvezetésnek e szerint kell eljárnia.

Az ügyvezetés a döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben, azaz a vezető tisztségviselő felelősségének szabályai vonatkoznak rá, és az okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel (a jogi személynek okozott károkért), harmadik személynek okozott károkért pedig a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

Nem marad kontroll nélkül az így meghozott döntés: a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni azokat, de amennyiben a döntéshozó szerv a veszélyhelyzet alatt meghozott döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

A Rendelet még további részletszabályokat ír elő – azok speciális működési feltételeit figyelembe véve - a kft-re, a zrt-re és az nyrt-re vonatkozóan.