PDF letöltés

Cégalapítás Magyarországon

Egy vállalkozás elindítása, azaz a cégalapítás Magyarországon csupán néhány napot vesz igénybe. Mindez pedig a 9%-os társasági adóval kiváló üzleti és befektetési lehetőségeket kínál Magyarországon olyan külföldi társaságoknak, akik költséghatékony megoldásokat vagy az igényeiknek megfelelő központot szeretnének létesíteni egy európai országban.

Miért érdemes Magyarországot választani?

  • gyors és könnyű cégalapítás: cégbejegyzés 4-5 nap alatt
  • alacsony társasági adó: a 9%-os adókulcs az egyik legalacsonyabb Európában
  • azonnali uniós adószám: nincs várakozás, nincsenek külön előírások
  • alacsony alaptőke, melyet nem is kell azonnal befizetni
  • költséghatékony cégalapítás és - fenntartás
  • központi helyen az Európai Unió szívében, remek infrastruktúrával
  • vízum vagy tartózkodási engedély egyszerűen, bármilyen nemzetiségű állampolgárnak

Belföldi székhelyű gazdasági társaság, leányvállalat

Külföldi személy belföldi társaságot, leányvállalatot alapíthat, abban részesedést szerezhet. Az ilyen módon alapított társaság a Cégbíróság által kerül bejegyzésre, a Cégíróságon bejegyzett egyéb vállalkozásokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. Működésüket a Ptk. részletesen szabályozza.

Fióktelepek

Működésüket a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szabályozza.

A jogszabály előírásai értelmében a fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként bejegyeztek. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelep alapítására, működésére és megszűnésére a számviteli törvény vállalkozókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fióktelep ugyanúgy kötelezett számviteli nyilvántartást vezetni és beszámolót készíteni, mint egy önálló vállalkozás.

A külföldi vállalkozás által létrehozott fióktelep a magyar jogban önálló cégformának minősül. A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe jogi értelemben a külföldi vállalkozás része. A fióktelepnél történt gazdasági eseményeket is könyvelni kell és a külföldi cég beszámolójának teljes körűen magában kell foglalnia a magyarországi fióktelepen végzett összes tevékenységet. Másképpen fogalmazva minden gazdasági eseményt, a fióktelep eszközeit és kötelezettségeit, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan rögzíteni kell a külföldi vállalkozásnál. Ennek megfelelően nem tudja a külföldi vállalkozás teljes körűen kihasználni az alacsony 9 % -os társasági adót.

Az általános fióktelep jogképességéről a fenti jogszabály egyébiránt kifejezetten nem rendelkezik. A bírósági gyakorlat az általános fióktelep jogképességét ennek megfelelően az önálló gazdasági tevékenységre és a saját néven történő szerződéskötési képességre hivatkozva ismerte el.

Némi pontosítás is bekerült a jogszabályba a közelmúltban: a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért (ez korábban is így volt), de az ezzel összefüggő eljárások magyar bíróság előtt is megindíthatók a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep ellen.

Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a fióktelep az őt létrehozó külföldi vállalkozás szervezeti egysége marad, annak irányítása és tulajdonosi ellenőrzése alatt működik, a rendelkezésére bocsátott vagyon pedig a központ vagyonának a része marad, az elkülönült működés tehát korlátozott.

A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe. Fióktelep több településen is rendelkezhet működési hellyel (telephellyel).

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított – tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott – vagyont.

Mint a fentiek alapján megállapíthatjuk, nagyjából ugyanúgy működik, mint egy gazdasági társaság, azonban előnye lehet például, hogy nem szükséges a működés megkezdéséhez a 3 millió forintos alaptőke.

A fióktelep a működése során a beszerzéseknél és értékesítéseknél az általános szabályok szerint járhat el. Ez vonatkozik a külföldi vállalkozással, illetve a külföldi vállalkozás másik magyarországi fióktelepével lebonyolított tranzakciókra is. Fontos azonban, hogy minden esetben a magyar jogszabályoknak megfelelő számla lesz majd a számviteli bizonylat.

Nagyon fontos, hogy megfelelően kell dokumentálni a fióktelephez kapcsolódó üzleti eseményeket. A fióktelep és a központ közötti kapcsolatoknál úgy kell eljárni társasági adó szempontjából, mintha két független vállalkozás közötti tranzakció történne. A transzferárazás éppen ezért itt is lényeges kérdés lehet, ez esetben a maga sajátos módján.

A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. Mint korábban már utaltunk rá, a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért. Ez nyilván a gazdasági partnereik számára is előny, hiszen egy külföldi vállalkozás által alapított leányvállalat mögött nem áll a külföldi székhelyű vállalkozás egyetemleges és korlátlan felelőssége.

A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja.

A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg, a törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított hatvan napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz.

Kereskedelmi képviseletek

Sokszor felmerül kérdésként a Magyarországon piaci lehetőségek után kutató külhoni vállalkozások körében, hogy melyik az a megjelenési forma, amelynek választásával túlzott adminisztrációs terhek nélkül, de azért mégis egyfajta állandóságot képviselve jelenhetnek meg a belföldi piacon.

Az egyik kézenfekvő megoldás lehet a kereskedelmi képviselet nyitása, az ide vonatkozó szabályozás hosszabb ideje nem változott.

Egy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletet alapvetően abból a célból hozhat létre, hogy az a jövőben nevében és javára kereskedelmi ügyleteket közvetítsen, tájékoztatási és reklámtevékenységet végezzen.

Az alapítás, működés keretfeltételeit szintén a már említett, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szabályozza. Az itt található definíció alapján egyértelmű, hogy a kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytathat, a külföldi vállalkozás belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – a külföldi vállalkozás nevében és javára – szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.

Speciális esetben szerződést is köthet: megkötheti a külföldi vállalkozás nevében és javára a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket. Látható tehát, hogy amennyiben ennél kiterjedtebb, érdemi vállalkozási tevékenységet kíván folytatni a külföldi vállalkozás, úgy a kereskedelmi képviseleti forma biztosan nem megfelelő a számára.

A kereskedelmi képviseletet a külföldi cég olyan szervezeti egységének tekinthetjük tehát, amely nem önálló jogi személy, s polgári jogi jogalanyisággal sem rendelkezik, következésképpen a saját nevében szerződést sem köthet. A jogszabály nem teszi lehetővé a kereskedelmi képviselet számára, hogy az anyacég nevében és javára szerződéseket kössön. Ne feledjük, a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít.

Önálló cégformaként bejegyzett szervezeti egység, azaz a kereskedelmi képviselet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre és ezt követően kezdheti meg működését. Abban a viszonylag ritka esetben, amennyiben a tevékenység engedélyköteles, úgy azt a képviseletnek is be kell szereznie.

Előfordulhat természetesen, hogy a kereskedelmi képviselet megszüntetésére van szükség (akár a tevékenység megszűnése, akár pedig éppen a bővülése miatt – mely utóbbi esetben már nem megfelelő forma a kereskedelmi képviselet), ilyenkor ez viszonylag egyszerűen lebonyolítható. A Cégközlönyben szükséges egy felhívást megjelentetni és tájékoztatást kell adni arról, hogy az esetlegesen ki nem elégített követelések rendezésére milyen módon és eljárásban kerül sor.

Kérdésként merül fel, milyen számvitel előírásoknak kell megfelelnünk – itt viszonylag egyszerű dolgunk lesz: a számviteli törvény hatálya a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére nem terjed ki.

Bár a bejelentkezés az ún. „egyablakos rendszer” keretein belül, a cégbíróság felé történik meg, azonban nem feledkezhetünk el arról, hogy bizonyos adatok bejelentése az adóhatóság felé szükséges. A kereskedelmi képviselet is kap adószámot és be kell nyújtania például a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló (az ottani adóhatóságtól származó) igazolást is.

A külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. A kereskedelmi képviseletek alkalmazottai amennyiben a hazai jogszabályok alapján biztosítottnak tekintendők, úgy természetesen fennáll az adó és járulék bevallási kötelezettség is. A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja.

Mint már kitértünk rá, a kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenység végzésére saját nevében nem jogosult. Ennek megfelelően alapesetben a kereskedelmi képviselet nem alanya a társasági adónak, az általa végzett tevékenységek nem keletkeztetnek telephelyet a társasági adóról szóló törvény értelmében. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a kereskedelmi képviselet a fent bemutatott tevékenységeken „túlterjeszkedik”, úgy beáll a társasági adófizetési kötelezettség – ezért is fontos előre felmérni, milyen típusú tevékenységek ellátására van szükség.