Brexit: mi lesz az áfával az átmeneti időszak után

Alaposan megbonyolítja az adójogi helyzetet, ha az Egyesült Királyság a brexit kapcsán az átmeneti időszak után rendezetlenül válik ki az EU-ból. Akkor ugyanis harmadik országként kell majd kezelni, áfaügyekben is.

A brexit kapcsán a britek előtt több út áll: megállapodás, mely szerint megmarad egyfajta vámunió, az átmeneti időszak meghosszabbodása, vagy legrosszabb esetben egy esetleges rendezetlen kilépés. Ha az átmeneti időszakot lezáró kilépési megállapodás nem jön létre, attól a naptól kezdve, előreláthatólag 2021. január 1-től az áfa szempontjából az Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni.

Az áfatörvény jelenleg hatályos rendelkezései értelmében kötelező a pénzügyi képviselő megbízása a harmadik országbeli illetőségű adóalanyoknak, ha belföldön gazdasági céllal nem telepedtek le, de Magyarországon teljesített ügyleteikre tekintettel adófizetési kötelezettségük keletkezik. Tekintve, hogy az átmeneti időszakot követően az Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni, a pénzügyi képviselő megbízása az Egyesült Királyságban gazdasági célú letelepedéssel (gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel) bíró adóalanyok esetében kötelező lesz.

Tehát az egyesült királyságbeli cégek számára kötelező lesz magyar pénzügyi képviselő megbízása, viszont ez az ezzel foglalkozó vállalkozások számára piaci rés lehet.

Az átmeneti időszakot követően az Egyesült Királyságban gazdasági céllal letelepedett adóalany által Magyarországon megfizetett áfa, illetve a Magyarországon gazdasági célú letelepedéssel rendelkező adóalany által az Egyesült Királyságban megfizetett héa (hozzáadott érték adó) a jelenlegi szabályokra tekintettel abban az esetben jár vissza, ha az Egyesült Királyság és Magyarország viszonosságban állapodik meg egymással.

Ilyen megállapodása hazánknak az alábbi országokkal van jelenleg: Svájc, Liechtenstein és Norvégia, illetve 2019-től Törökország és Szerbia.

Amennyiben nem sikerül megállapodást kötni az Egyesült Királysággal, akkor a harmadik országban felénk áthárított adót – akkor is, ha az adóalanyiságunkat szolgálja – viselni kell. Látható tehát, hogy a viszonossági megállapodás megkötése rendkívüli fontossággal bír nemcsak a magyar vállalkozások, de a magánszemélyek számára is.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]