Magyarországon a piacgazdasági keretek jóval később alakultak ki, mint nyugaton, ezért nálunk még kevésbé ismert – a nyugat-európai országokban már régóta alkalmazott – bizalmi vagyonkezelés, amely konzerválja a vagyont a későbbi generációk számára.

Belső megoldások

Egy vállalkozás életében eljöhet az a helyzet, amikor – a vagyon mérete, vagy a cég szerteágazó működése miatt – a tulajdonos erejét már meghaladja a probléma kezelése. Az irányítás átadása sokszor nem oldható meg családon belül, mert vagy nincs utód, így nincs kinek átadni a céget, vagy az örökösöknek más elképzeléseik vannak. Ilyenkor a belső harc visszaüthet a cég működésére, teljesítményére.

Számos példa akad arra - a fejlett tőkepiacú országokban is - hogy a hozzá nem értés miatt, vagy esetleg a tékozló családtagok életvitele miatt elherdálnak mindent.

Az ilyen drámai helyzetek elkerülésére nemzetközi szinten már régóta bevált módszer a bizalmi vagyonkezelés (BVK) intézménye, amely egy alternatív jogi megoldást jelent arra, hogy szavatolja a cég túlélését.

Hazánkban a pénzintézetek privátbanki szolgáltatásai között megtalálható ez a lehetőség, hiszen mindenki érdeke megnyugtatóan kezelni a generációváltás problémáját.

A bizalom régen és ma

A bizalmi vagyonkezelés gyökerei már a római jogban is megtalálhatóak, de leginkább az angolszász jogban meghonosodott "trust" jogintézményével mutat hasonlóságokat. A 13. századi Anglia keresztes lovagjai sok időt töltöttek otthonuktól távol, ezért megbíztak valakit, hogy igazgassa vagyonukat. A föld és a tulajdon kezelése egy hűséges jó barátra vagy harmadik félre szállt, aki felé megvolt a bizalom - innen az elnevezés: a trust magyarul bizalom -, hogy azt egy kijelölt kedvezményezett hasznára kezelje.
Ha a tulajdonos elhunyt a csatában vagy cselekvőképtelenné vált, akkor a vagyonkezelő biztosította a tulajdonos akaratának megvalósulását. Ez lett a vagyonkezelői szerződések alapja.

A népszerűséget az hozta meg a vagyonkezelői szerződéseknek, hogy a kezelt vagyon a hagyatéki ügyekből is kihagyható, hiszen így kikerül a saját tulajdon köréből. Az örökösökhöz pedig a bizalmi vagyonkezelés speciális szabályai szerint kerül át, nem az örökösödés szabályai alapján.

Jelenleg ez úgy működik, hogy a tulajdonos szerződést köt a vagyonkezelővel, amely szerződésben meghatározzák a kezelésre átadott vagyont, az átruházott jogokat és követeléseket és a kedvezményezetteket. A tulajdonos határozza meg, hogyan lehet valaki kedvezményezett, hogyan részesülhet a juttatásokban és hogyan szűnhet meg a jogosultsága.
Egy jól átgondolt szempontrendszert és keretrendszert állíthat fel és maga határozhatja meg milyen rugalmasságot, döntési jogokat ad a vagyonkezelőnek a vagyon gyarapítására.
Írjon nekünk, és szakértőink megválaszolják.

Biztonság mindenek előtt

olyan esetekben, ha vagy nincs aktív utód, vagy nem „fele meg”, akkor a vagyonkezelő egy megfelelő tudású külső operatív menedzsmentre bízhatja a cég működtetését, irányítását, vagy profi alapkezelőkre a pénzügyi befektetések gondozását. A bizalmi vagyonkezelő jogosulttá válhat a céget eladni, részben vagy egészben, a vagyon, vagy hozama akár jótékony célra is fordítható.

Ha vannak örökösök, akik részt vesznek a cég működésében, akkor is biztonságot jelent ez a jogintézmény arra, hogy a vagyonfelosztás, a generációkon átívelő örökösödés ne okozzon problémát. Egy generációugrásnál fokozatosan tágulhat a kör, több gyermek, házastársak, illetve az ő gyermekeik is beléphetnek a körbe a lefektetett szabályoknak megfelelően, így elkerülhető a vagyon szétaprózódása, a cég működésképtelenné válása. Az első, vagy második generációs vagyonnál érdemes és ki is lehet alakítani a későbbi tulajdonosi szerkezetet, lefektetni, hogy ki miben, milyen feltételekkel vehet részt így a cég fennmarad, nem fenyeget az a veszély, hogy az utódok tönkreteszik azt.