Társasági adót érintő módosítások

Újdonság, hogy a természetes személlyel, mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány esetében az adómentesség kiterjesztésre kerül az érintett eszköz átvételére is.

Amennyiben az adóhatóság az adó-felajánlás átutalást kizárólag azért tagadta meg, mert az adózó a társasági adóbevallásában előírt fizetendő adót nem fizette meg határidőben, az adózónak lehetősége van kimentési kérelmet előterjeszteni. A kibővített szabályozás értelmében a kimentési kérelem már nem csak a fizetendő adóként megjelölt összeg tekintetében terjeszthető elő, hanem a késve megfizetett adóelőleghez kapcsolódóan is.

 

A helyi iparűzési adót érintő változások

A módosítás kiegészíti a helyi adókról szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogalanyok körét az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménnyel.

Tekintettel az EVA 2020. január 1-i megszűnésére, a törvény átmeneti rendelkezéssel egészül ki, miszerint az EVA alanyoknak a 2019-ben kezdődő adóévre is van lehetőségük a helyi iparűzési adóalap egyszerűsített vállalkozói adóalap szerinti megállapítására. Mindezt 2020. május 31-ig tehetik.

 

Az adótörvény-módosítások a számviteli területet is érintik

Változásként jelent meg, hogy amennyiben a tag a pótbefizetésről lemond, vagyis annak visszafizetésére nem tart igényt a jövőben, azt a lemondás napjával a lekötött tartalékkal szemben az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni. Ezen rendelkezések már a 2019. évtől alkalmazhatóak. A pótbefizetésről történő lemondás átalakulás esetén is megilleti a tagot, amit a különbözetek oszlopban kell kimutatni.

Az átalakulási törvény módosításainak megfelelően a számviteli törvény is rendelkezik a könyvvizsgálat feladatairól. Átalakulás esetén, amennyiben az abban érintett tagok valamelyike könyvvizsgálati kötelezettség alá esik, a vagyonmérleget és a vagyonleltárt a könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

 

Új szabályok az illetékek terén

A magyar jogrendszer 2019. márciusától kiegészült az ún. vagyonkezelő alapítvány jogintézményével, amely egyfajta ötvözete az alapítványnak és a bizalmi vagyonkezelőnek, egyedi sajátoságokkal. Mindez azt jelenti, hogy a vagyonkezelő alapítvány struktúrája és működése hasonló a bizalmi vagyonkezeléséhez, így arra az utóbbira vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni, azaz a vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzések ajándékozási illetékmentesek lesznek. Az illetéktörvény ezzel párhuzamosan a vagyonkezelő alapítvány fogalom-meghatározásával is kiegészül. A kezelt vagyon és hasznai megszerzésének jogcíme a vagyonrendelő és a kedvezményezett közti jogviszonyhoz igazodik.

Visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség terheli 2020. február 1-től a belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházását. A szabályt azon átruházások eseten kell alkalmazni, ahol az ingatlanok belterületbe vonása 2020. január 31-et követően történik. A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Az az ingatlan, amelyet az eladó által történő szerzést követő 6. évben, illetve azt követően minősítettek belterületté, vagy amelyet a vevő öröklés útján szerzett meg, nem tekinthető belterületbe vont ingatlannak. Az illeték alapja a visszterhesen átruházott ingatlan forgalmi értéke és ezen ingatlan megszerzése időpontjában fennálló forgalmi érték különbözete (vagyis a realizált haszon). Az illeték mértéke az illeték alapjának 90%-a, melynek megfizetésére az átruházó fél kötelezett. Továbbá az értékesítőt bejelentési kötelezettség is terheli, amelynek során nyilatkoznia kell arról, hogy a szóban forgó ingatlan birtoklása alatt, de legkésőbb az értékesítést megelőző 10 éven belül az ingatlant külterületből belterületbe sorolták.

  

Az eljárási szabályok változásai

A csoportos társasági adóalanyhoz olyan adózó is csatlakozhat, amely a tevékenységét év közben kezdi, a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg benyújtott kérelemmel. A határidő elmulasztása jogvesztő, így igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.

Abban az esetben, amennyiben az online működő automatáktól beérkező naplóállomány adatai nem feldolgozhatók, azokat a NAV elektronikus úton továbbítja a felügyeleti szolgáltató részére a hiba javítása érdekében.

Az Áfa tv. módosítása alapján az adóalap csökkenthető behajthatatlan követelés esetén, a törvényben előírt feltételek teljesülésekor. A feltételek egyike, hogy az érintett adózó partnere (vevő) ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. Mivel az új szabályok értelmében a legkorábbi teljesítési időpontként 2015. december 31-ét követő jöhet szóba, a NAV-nak 2015. január 1-jétől kell folyamatosan biztosítani a szóban forgó adatok elérhetőségét, ami egy, az adóhatóság honlapján hozzáférhető lekérdező felület útján lesz lehetséges.

Bővülnek az adóhatóság szolgáltatásai, ugyanis a NAV egy tájékoztató levélben értesíti a jövőben a természetes személyeket saját foglalkoztatásukra vonatkozó, a foglalkoztató által elmulasztott adó- és járulék bevallás és befizetés tényéről, a foglalkoztatás „fehérítésének” céljából.

Az EKAER- rendszerben tett bejelentés EKAER szám lezárását követő módosításra a módosítható adatok hibája esetén van lehetőség; egy alkalommal, az EKAER szám lezárását követő 3 munkanapon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen. Az átmeneti rendelkezés értelmében, ez a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre lesz alkalmazható első alkalommal, mivel a módosítás lefejlesztése meglehetősen időigényes.