Az új adóváltozásokról dióhéjban I.
A 2019-es őszi adócsomag több adónemben hozott változásokat. A legtöbb módosítás csupán finomhangolás, de nagyobb ívűek a társadalombiztosítást érintő változások. Tekintsük át a változásokat dióhéjban, a teljesség igénye nélkül.
A személyi jövedelemadó kiigazításai
2020. január 1-től tartós befektetési számlát (továbbiakban TBSZ) köthet a magánalapítvány a magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából, illetve a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel a magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról nyilvántartást kell vezetnie a vagyonkezelőnek és az alapítványnak is.
2019. július 28-tól került módosításra a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet, amely bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztetve azt az egyéb szálláshely fogalmától. Ennek értelmében magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság üzemeltethet.
Szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék módosításai a legnagyobb horderejűek
Egységessé és egyúttal egyszerűbbé tették a társadalombiztosítási törvényt annak újrakodifikálásával. Az új törvény értelmében 2020. július 1-jétől összevonják a munkavállalók bruttó béréből levonásra kerülő járulékokat (10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot). Az új járulék elnevezése társadalombiztosítási járulék, mértéke pedig a jelenlegiek összege, vagyis 18,5 százalék lesz. Taxatíve felsorolásra kerülnek a járulékalapot képező jövedelmek az egyes jövedelemtípusok szerint. Az összevonás a családi kedvezmények érvényesítését is érinti, a társadalombiztosítási járulékból továbbra is felhasználható a személyi jövedelemadóban nem érvényesíthető rész.
Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem már 2019. január 1-jétől mentesüljön a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Ezen kívül az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2020. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges módosítások és szövegkapcsolatok értelemszerűen módosításra kerültek a törvényben.
2020. július 1-je után már minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja terheli.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege pedig 7.710 Ft (napi 257 Ft) lesz.
Az általános forgalmi adót érintő változások
Az EU-s áfa-reform keretében 2020-tól közvetlen hatállyal alkalmazandók az úgynevezett gyorsintézkedések (quick fixes) is, amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Továbbá adóadminisztráció-egyszerűsítési és gazdaságfehérítési céllal került számos ponton módosításra az áfa törvény, így a számlázással és az online számla adatszolgáltatással kapcsolatban számos újítás, szigorítás lép majd érvénybe 2020.július 1-jétől:
- A számlakibocsátásra vonatkozó főszabály szerinti észszerű idő 15 napról 8 napra rövidül, vagyis a számla kiállítására a teljesítést követő 8 napon belül sort kell keríteni.
- Kibővül a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírás: kötelezően feltüntetésre kell kerüljön minden számla esetében a belföldön nyilvántartásba vett számlabefogadó adóalany adószámának első nyolc számjegye.
- Már minden olyan számláról/számlával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni, amelyet egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítésről – kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést – vagy szolgáltatásnyújtásról bocsátottak ki.
- Ezzel párhuzamosan a számlabefogadói oldalon is szélesedik a jelentési kötelezettség, hiszen a bevallásban továbbra is nyilatkozni szükséges az adattovábbítással érintett számlák után gyakorolt adólevonásról.
Következő lépésként, 2021. január 1-jétől kerül majd bevezetésre, hogy
- Adatot kell szolgáltatni minden termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsájtott vagy kiállított számláról és számlával egy tekintet alá eső okiratról. Kivételként csak a Közösség másik tagállamában teljesült ügyleteket és a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatozó különös szabály szerint (egyablakos rendszer alkalmazásával) adózókat hozza a törvény.
- Az adatszolgáltatási kötelezettség ettől az időponttól kezdve tehát már nem csupán az adóalanyok részére kiállított számlák tekintetében áll fenn, hanem az kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra is.
- A nem adóalany természetes személyek részére kibocsájtott számla esetében azonban nem kell adatot szolgáltatni a vevő nevéről és címéről.
A számlakibocsátást érintően tisztázzák továbbá, hogy
- Egyéb oktatás nyújtása esetén már számlakibocsátási kötelezettség keletkezik (a jövőben nem lesz elegendő csupán a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylat kibocsátása).
- Előleg esetén a végteljesítésről szóló számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatni.
Továbbá, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény 2020. január 1-jei hatályon kívül helyezésével a korábban EVA-alanyok gazdasági tevékenységük tekintetében ÁFA-alannyá válnak. Ehhez kapcsolódóan az adóalanynak nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról, s ezt 2020. január 15-ig köteles megtenni. Amennyiben az adóalany nem tesz nyilatkozatot, úgy 2020. január 1-től az Áfa tv. általános rendelkezései szerinti szabályok lesznek a rá irányadóak.
A jövedéki adó változásai
Az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak észszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében a következő rendelkezések kerülnek bevezetésre:
- az étrend-kiegészítő jövedéki fogalmára utaló rendelkezés meghatározása;
- az adózott alkoholból való előállításuk adóraktári engedély alól történő mentesítése;
- a jövedéki engedély kötelezettség alóli mentesítésük;
- a zárjegyzési kötelezettség alóli mentesítésük, valamint
- az új, kedvezőbb szabályok alkalmazása a folyamatban lévő ügyekben is (átmeneti rendelkezésként).