A 2016. évi számviteli változások kapcsán az osztalék előírására és elszámolására vonatkozó szabályokat a mostani beszámolókészítési időszakban kell először használni. A változtatás célja az volt, hogy összhangba hozza a magyar számviteli törvényt a nemzetközi számviteli előírásokkal, könnyebb legyen a beszámoló elfogadásának adminisztrációja (nem kell külön osztalék előtti és külön osztalékkal együtt mérleget készíteni). 

Az új előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét.  

A változás a korábbiakhoz képest a pozitív szófordulattal történő kiegészítés az értékelési tartalék előtt, és a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál, a mérlegkészítésig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével történő növelési lehetőség. Az utóbbi módosításra azért volt szükség, hogy az osztalék kimutatása tekintetében bekövetkezett számviteli szabályozás módosulása ne érintse a kifizethető osztalék nagyságát.

A számviteli törvény 2015. évi üzleti évre alkalmazandó előírásai szerint a tárgyévi beszámolóban bevételként el kellett számolni a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre vonatkozóan megkapott (járó) osztalékot, illetve a fizetendő osztalék összegét annak az üzleti évnek a beszámolójában kellett megjeleníteni, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. 

A 2016-os üzleti évtől ez úgy módosul, hogy a megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. 

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. 

Az osztalék fentiek szerinti kimutatása felveti a kérdést, hogy a tárgyévi 2016-os beszámolóban hogyan jelenítsük meg az előző időszaki osztalékkötelezettséget: még a 2015-ös szabályoknak megfelelően vagy már a 2016-ra vonatkozó szabályok alapján? 

A jogalkotó ezt a bizonytalanságot oldotta fel egy 2016-os átmeneti rendelkezéssel, amely egyértelműsítette, hogy a 2016-ban induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként, a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a 2016. január 1-től hatályos mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2015. évi osztalékdöntés előtti beszámoló adatait kell felvinni az előző év adataihoz. 

Mivel a beszámoló el fog térni a 2015. évi beszámolóban közzétett adatoktól, így a kiegészítő mellékletben erre ki kell térni a saját tőke levezetésénél.