Az egyes adótörvények és más kap­csolódó törvények módosításáról szóló T/6351. számú törvényjavaslat szerint megszűnik az egyszerűsített vállalko­zói adónem. Az egyszerűsített vállal­kozói adó versenyképessége az elmúlt években jelentősen romlott, hiszen a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó számos adózói hely­zetben nyújt az evánál kedvezőbb adó­zási lehetőséget. Emellett a társasági adó kulcsának jelentős csökkenése és ked­vezményeinek bővülése tovább szűkí­tette az eva által nyújtott előnyöket. Az evaalanyok létszáma az elmúlt években folyamatosan csökkent, amely szintén az adónem további fenntartásának szüksé­gességét kérdőjelezte meg.

Átkerülés a társasági adó hatálya alá

Az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyai közé tartozik az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a köz­kereseti társaság, a betéti társaság, a kor­látolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda. Az eva megszűnésével a korábbi evások automatikusan a jogi for­májuk szerinti jövedelemadó hatálya alá fognak kerülni, azaz vagy a személyi jö­vedelemadó vagy a társasági adó ala­nyaivá válnak. Főszabály szerint 2020. január 1-jétől a társasági adózásba fog­nak átkerülni az egyéni cég, a közkere­seti társaság, a betéti társaság, a korlá­tolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda.

Milyen változásokkal kell számolni a nyilvántartások vezetésében

Az evás korlátolt felelősségű társa­ság, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügy­vivői iroda és közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettsé­geit a számviteli törvény előírásai sze­rinti kettős könyvvitel rendszerében tel­jesíti. Következésképpen az eváról társa­sági adóra történő átállás részükre nyil­vántartás-vezetésbeli változással nem jár, tehát a 2019-es üzleti évük (adó­évük) a normál módon 2019. decem­ber 31-ével fejeződik be evásként, majd 2020. január 1-jével elkezdődik egy új üzleti év a társasági adó alanyaként. A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég válaszhatott, hogy az evával összefüggő nyilvántartási köte­lezettségeit vagy az eva szerinti spe­ciális bevételi nyilvántartással vagy a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. A számviteli törvény alá tartozó cégek nyilvántartás-vezetése az előző bekez­dés szerint lényegében nem fog meg­változni. A bevételi nyilvántartást ve­zető evások számára az eva megszűnése egyben azt is jelenti, hogy a főszabály szerint át kell térniük a számviteli tör­vény előírásai szerint a kettős könyvvi­teli rendszerre. Fontos, hogy a bevételi nyilvántartást vezető evásoknak az evás adóéveik tekintetében – az egyszerűsí­tett vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatályon kívül helyezé­sétől függetlenül – továbbra is meg kell felelniük a nyilvántartással szemben tá­masztott törvényi feltételeknek. Ezen be­lül például a nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapít­ható legyen. Emellett az evás adóéveik bizonylatait (ideértve a beszerzésekről kapott bizonylatokat is) és magát a nyil­vántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni.

Az evából kikerülő adózókra vonatkozó különös társasági adózási szabályok

Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyi­ság időszaka alatt megszerzett immate­riális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsök­kenési leírást a más által kibocsátott bi­zonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg. Lényeges tehát, hogy a beszerzésekről kapott bizonyla­tok rendelkezésre álljanak akkor is, ha bevételi nyilvántartást vezetett az érin­tett közkereseti társaság, betéti társaság vagy egyéni cég. A társasági adó szem­pontjából költségként, ráfordításként el­számoltnak kell tekinteni:

• az egyszerűsített vállalkozói adó ala­nyaként lezárt adóévben (utoljára 2019- ben) teljesített valamennyi, egyébként a társasági adóban költségnek minősülő kiadást (juttatást);
• az immateriális javaknak és tárgyi esz­közöknek az evaalanyiság megszűné­sekor a 2020. január 1-jei nyitó mér­legben kimutatott bekerülési értéké­nek az adóalanyiság keletkezését meg­előző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési érté­két meghaladó részét;
• az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az evaalanyként lezárt adóévre a társasági adóról és az osz­talékadóról szóló 1996. évi LXXXI. (a továbbiakban: Tao. törvény) szerint időarányosan jutó értékcsökkenési le­írását (függetlenül megszerzésük idő­pontjától).

Amennyiben az evás adóalany koráb­ban a társasági adó alanya volt, és elhatá­rolt vesztesége volt az evára történő átté­réskor, akkor az elhatárolt veszteség fel­használhatóságát korlátozó időtartam (je­lenleg öt adóév) tekintetében az evásként lezárt adóévet is figyelembe kell venni. További korlát, hogy a korábbi társasá­giadó-alanyiságból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az egyszerűsített vállalkozóiadó-alanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot el­számoltnak kell tekinteni. Mindebből az következik, hogy azon adózóknak, ame­lyek öt évnél régebben evaadóalanyok, a korábbi elhatárolt veszteségük a tár­sasági adózásba történő visszakerülés után nem áll rendelkezésükre. A vesz­teségekhez hasonlóan kell kezelni a tár­saságiadó-kedvezmények időkorlátját, mert az evaalanyként lezárt adóévet fi­gyelembe kell venni az olyan adóked­vezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. törvény rendelkezései szerint meg­határozott számú adóévben vehet igénybe. Az evából társasági adózásba kerülő adó­zóknak a következő társaságiadóalap-nö­velő tételeket kell figyelembe venniük a 2020-as adóévükben:

• a bevételi nyilvántartást vezetők nyitó mérlegében, más adóalanynál az evaalanyiság megszűnésének adóévé­ről készített beszámoló mérlegében ki­mutatott vásárolt készlet értékéből a ki­egyenlített, nem beruházási célra be­szerzett készlet értéke, valamint a sa­ját termelésű készlet értéke;
• a bevételi nyilvántartást vezetők nyitó mérlegében, más adóalanynál az evaalanyiság megszűnésének adóévé­ről készített beszámoló mérlegében ki­mutatott, a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltar­taléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójá­ban kimutatott értéket meghaladó része.

Az evából társasági adózásba kerülő adózóknak a következő társaságiadóalap-csökkentő tételeket kell figyelembe ven­niük a 2020-as adóévükben:

• a bevételi nyilvántartást vezetőknél az a 2020. adóévi árbevétel, bevétel, ame­lyet az evás időszakban megszerzett be­vételként mutatott ki;
• a számviteli törvény hatálya alá tartozó evásoknál az a 2020. adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az evás időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel ténylegesen evaalapként vett figyelembe.

Az eváról társasági adózásra áttérő adó­zók közül a jogi személyek és az egyéni cégek kötelezettsége az áttérés évének első fél évre fizetendő társaságiadó-előleg be­vallása. A jogi személy és az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adó adóala­nyisága megszűnését követő 60 napon be­lül (vagyis 2020. február végéig) köteles az esedékességi időre eső összeg feltün­tetésével 2020 és 2021 első fél éve össze­sen hat negyedévére társaságiadó-előle­get bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.

A háromhavonta esedékes társasági­adó-előleg összege:

• az egyszerűsített vállalkozói adó adó­alanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az evás adóév időtartama 12 hónap volt,
• az egyszerűsített vállalkozói adó adó­alanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek az evás mű­ködés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka min­den más esetben.

Az áttéréskori adóelőleg-bevallásra azok a szövetkezetek is kötelesek, ame­lyek egyébként mentesülnek az adóelő­leg-kötelezettség alól, mint például a la­kásszövetkezet.

Egyéb adónemek választása

Az alapeset szerint, ha a jogi személy és az egyéni cég egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnik, akkor a társa­sági adó alanyává válik. Ez alól azonban a következő kivételek lehetnek:

• az arra jogosult személy a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá 2020. január 1-jétől kezdődően beje­lentkezik,
• az arra jogosult személy a kisvállalati adó hatálya alá 2020. január 1-jétől kez­dődően bejelentkezik,
• maga a jogi személy 2019. december 31-ével megszűnik.

A kisvállalati adóalanyiságot választó evásoknak – a kettős adózást kizárandó – nem kell kivaalapot növelő tételként fi­gyelembe venni a kisvállalati adóalanyi­ságot megelőző adóévek adózott eredmé­nye és eredménytartaléka terhére a kis­vállalati adóalanyiság időszakában jó­váhagyásra kerülő osztalékot, tehát az evaalanyiság időszakának eredménye nem kivaköteles. Ezt a tételt a kivaelőleg megállapítása során sem kell figyelembe venni.