A magyar gazdaság első negyedéves adatai az Európai Unióban - Máltával és Romániával együtt - messze a legjobbak, a többi tagállam még a 4 százalékot sem érte el. Az EU átlaga 1,5 százalék, az euróövezeté mindössze 1,2 százalék volt, azonos az előző negyedévivel.

Az első negyedévben különösen a beruházások, illetve az építőipar növekedése volt látványos. A beruházások 26,4 százalékkal, ezen belül az építésiek 34 százalékkal, a gépberuházások 21 százalékkal emelkedtek. Idén a beérkező EU-transzferek és főleg azok tényleges felhasználása tovább emelkedik, de a tavalyi 17 után már csak 13 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya március végén már 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és csúsznak egyes jelentős autóipari beruházások.

A gazdaságkutató szerint várhatóan az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé gyorsabb lesz a korábban gondoltnál, az év során azonban az első negyedévhez képest lassulás valószínű. Az első negyedévi 4,8 százaléknál és a tavalyi 4,6 százaléknál feltehetően kissé lassúbb, 4,3 százalék körüli lesz a fogyasztás bővülése is.

A bérek növekedése folyamatosan csökken, az infláció ezzel szemben emelkedett, így a reálkeresetek a 2017-es 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek. Idén is magas, 6,5 százalékos dinamika várható. Az elemzés szerint teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre kerül sor.

Az első negydévben a foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal emelkedett, miközben mintegy 40 ezerrel csökkent a közmunkások száma. A 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 6 százalék körüli arány is kisebb az uniós átlagnál.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

Az áprilisi adatok szerint a 3,9 százalékos magyar infláció Románia mögött a második legmagasabb volt az EU-ban, mintegy kétszerese az átlagnak. A maginfláció már márciusban elérte a 3,8 százalékot. Az MNB változatlanul ultra laza monetáris politikája nem fékezi az áremelkedést, és kiváltotta a forint jelentős gyengülését. A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a monetáris kondíciók szigorítását. A korábbinál lényegesen kedvezőbb hozamú Magyar Állampapír Plusz bevezetése közvetve már most is egyfajta monetáris szigorítást jelent.