A haladék ideje alatt azoknál a társaságoknál, amelyek törzstőkéje nem érte el a 3 millió forintot, a tagoknak arról kellett döntést hozni, hogy a szükséges szintre emelik-e a törzstőkét, vagy átalakulnak olyan formát választva, amely feltételeinek a továbbiakban is megfelelnek, illetve végső esetben elhatározhatták a megszűnésüket is.

A törzstőkeemelésről a döntést taggyűlési határozatban legkésőbb 2017. március 15. napjáig kellett meghozni, a változásbejegyzési kérelmeket pedig 2017. április 14-éig kellett benyújtani a cégbíróságra.
A határidők lejárta után azok a társaságok, amelyek elmulasztották teljesíteni a kötelező tőkeemelést, számíthatnak rá, hogy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez velük szemben.
A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégbíróság a cég törvényes működését kikényszerítse.

Ha az eljárás alá vont cég tagjai meghozzák a szükséges döntést és benyújtják a változásbejegyzési kérelmet akár a törzstőkeemeléséről, akár a megszűnésről vagy az átalakulásról, akkor a bíróság megszünteti a már megindult törvényességi felügyeleti eljárást.
Ha azonban az eljárás eredménytelen, akkor a mulasztó cégeket a bíróság megszűntnek nyilvánítja és elrendeli a kényszertörlésüket.

A kötelező törzstőkeemelést nem teljesítő cégek tulajdonosainak – minél tovább várnak a szükséges intézkedéssel, annál nagyobb – gondot okozhat ez a későbbiekben. A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság a céget, illetve a vezető tisztségviselőt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Kényszertörlés esetén pedig, ha a cég nem fizeti ki valamennyi hitelezőjét, a bíróság eltiltja a többségi befolyással és korlátlan felelősséggel rendelkező tagokat és a vezető tisztségviselőket. Az eltiltás 5 évre szól, és az, akit eltiltottak, ez alatt az időszak alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává és nem lehet cég vezető tisztségviselője. Sőt a bíróság az eltiltott személyt nem csupán a kényszertörléssel megszűnő társaságból, hanem minden más cégből törli, ahol addig vezető tisztségviselőként be volt jegyezve.

A határidőt elmulasztó korlátolt felelősségű társaságok tagjainak érdemes tehát megfontolni, hogy még a cégbíróság eljárását megelőzően pótolják az elmaradt intézkedéseket. A törvényes működés helyreállítására a legjobb megoldás kiválasztása mindig az egyedi körülményektől függ. A döntésnél mérlegelni kell a lehetőségek által nyújtott előnyöket és hátrányokat. Ha úgy döntenek, hogy nem kívánnak tovább működni, akkor el kell határozni a végelszámolással történő megszüntetést.

A határozathozatal előtt azonban meg kell vizsgálni a cég helyzetét. Végelszámolással csak olyan cég szüntethető meg, amely nem fizetésképtelen. Végelszámolás esetén minden hitelezőt ki kell elégíteni. Ebben az esetben a tagi kölcsönöket is vissza kell fizetni. A tagi kölcsön elengedése pedig ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel jár és növeli a társaság bevételét.

Az osztalékfizetési kötelezettség nem okoz a tagi kölcsönhöz hasonló problémát. Nem keletkezik illeték vagy adófizetési kötelezettség sem a társaságnál, sem a tagnál azzal összefüggésben, ha a végelszámolásnál a tulajdonosok elengedik osztalékkövetelésüket.  
Az Itv. 17. § (1) bekezdése szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése. 
A Tao.tv.  29/Q. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a társaságnál ilyen jogcímen felmerülő bevétel nem része a társasági adó alapjának sem.
A végelszámolást akadályozó más nyitott kötelezettség esetén is lehet megoldást találni, például a hitelezővel történő megegyezéssel, tartozásátvállalással.

Ha a társaság tovább szeretné folytatni a tevékenységét, akkor arra kétféle lehetőség is nyitva áll. Átalakulhat olyan társasági formát választva, amelynek képes megfelelni, vagy megemelheti a törzstőkéjét a kötelező minimumra és működhet tovább, ahogy előtte.

Az átalakulás nem kifejezetten egyszerű, de költséges folyamat, de persze előfordulhat olyan eset is, amikor ez a legmegfelelőbb választás. A törzstőkeemelés az átalakulással ellentétben igen alacsony befektetéssel is megvalósítható. Ha a tagnak nem áll rendelkezésére olyan saját forrás, amelyből a törzstőkét megemelhetné, akkor is van mód annak teljesítésére.

Az elmúlt 3 év alatt számtalan cikk jelent meg a törzstőkeemelés lehetőségeiről. A törzstőke emelés többféle módon teljesíthető. Például:

– a tag befizetheti a vagyoni hozzájárulást saját adózott forrásából pénzben, vagy

– átadhat a társaságnak valamilyen forgalmi értékkel bíró eszközt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, azaz apportként.

– A szükséges vagyoni hozzájárulás teljesíthető továbbá a társaságnál felhalmozott pozitív eredménytartalék, vagy

– akár a jövőbeni nyereség terhére is.

Ha pedig a jövőbeni nyereség terhére kíván valaki tőkét emelni, akkor a törzstőkeemelés bejegyzésének pillanatában nem keletkezik jelentős fizetési kötelezettsége. A törzstőkeemelés költsége ilyenkor gyakorlatilag az ügyvédi költség.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a teljesítetlen vagyoni hozzájárulásra tekintettel a jogalkotó hitelezővédelmi szabályokat is beiktatott.  A Ptk. 3:162. §-a szerint abban az esetben, ha a társasági szerződés a bejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására 1 évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság addig nem fizethet osztalékot a tagoknak, míg a nyereségből a törzstőkét fel nem töltötték.

Továbbá szintén a hitelezők védelmét szolgáló rendelkezés, hogy a még nem teljesített vagyoni hozzájárulás erejéig a tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.