Az adóhatóság az adótartozások behajtása érdekében, a vezető tisztségviselőt kinevező gazdasági társaságok pedig a gondatlan ügyvezetésből eredő károk megtérítése iránt léphetnek fel a vezető tisztségviselőkkel szemben. A NAV általi végrehajtásra csak tipikusan akkor van lehetőség, ha a vezető tisztségviselő előre látja, hogy a társaság nem fogja tudni befizetni az adótartozásait, de mégsem a NAV, mint hitelező, érdekeinek a szem előtt tartásával jár el. 2016 tavaszán több mint 500 ilyen tárgyú eljárás volt folyamatban.

A Kúria idén kiadott joggyakorlat-elemző véleménye szerint a NAV által a vezető tisztségviselőkkel szemben indított végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezők indítottak ilyen eljárást. Ez azzal magyarázható, hogy az adóhatóság részletes információkkal rendelkezik a vezető tisztségviselők ingó és ingatlan magánvagyonáról, így még az eljárás megindítása előtt hatékonyan fel tudja mérni a végrehajtás várható sikerét.

A vezető tisztségviselők az őket megbízó gazdasági társaságok által is felelősségre vonhatók, ha a cégvezetés során nem kellő gondossággal járnak el. A vezető tisztségviselő feladata és felelőssége a társaság működését megszervezni, és ebbe beletartozik az is, hogy egy NAV ellenőrzés során minden rendben menjen, ne legyen hiba.

A vezető tisztségviselőkkel szemben alapvető elvárás, hogy kellő gondossággal lássák el a feladatukat, amibe beletartozik az is, hogy a társaságot ne érje meglepetésként a NAV ellenőrzése. Ez leghatékonyabban úgy érhető el, ha a társaságnál kialakított rendje van az adóhatósággal való együttműködésnek, és a társaság munkavállalói tisztában vannak azzal is, hogy milyen esetben van szükség külső tanácsadó, szakértő bevonására is.

A jövő évtől hatályba lépő adóeljárási szabályozással még nagyobb hangsúly tevődik a vezető tisztségviselők felelősségére. Jövőre már csak kivételesen lesz lehetőség a NAV ellenőrzés során elkövetett hibák korrigálására, mert az új adóeljárási szabályok értelmében a fellebbezési eljárásban már nem lehet majd olyan új tényre és új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a vállalkozásnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, az adott tényre nem hivatkozott. 

Új tények, bizonyítékok előadására a bíróság előtt sem lesz lehetőség, a bíróság jövő évtől már csak az adóhatósági eljárás során feltárt és átadott bizonyítékokat fogja felülvizsgálni. Hiába derül tehát ki a bírósági perben, hogy a vállalkozás igazolni tudja az álláspontját, a késve előterjesztett bizonyítékokat a bíróság figyelmen kívül fogja hagyni.

Nehezen kimagyarázható hiba, ha azért büntetik meg a vállalkozást, mert a vezető tisztségviselő az ellenőrzés során nem kellő gondossággal járt el. Éppen ezért a vezető tisztségviselőknek komoly kihívásokkal kell szembenézniük, mert míg egyre gyakoribb, hogy a vállalkozás működésében bekövetkezett hibák miatt a vezető tisztségviselők kerülnek felelősségre vonásra, addig az új adóeljárási szabályok jelentősen korlátozzák a NAV ellenőrzés során elkövetett hibák kijavításának lehetőségeit.