Már elkészültek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) azok a bizonylatok, amelyek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) alapján készített mérlegek utáni adóbevallásra alkalmasak – közölte a Világgazdaság kérdésére válaszolva az adóhatóság. A NAV számára az IFRS-átállás a bevallási és bejelentési dokumentumok elkészítésén túl a szakemberek képzését is szükségessé tette: olyan munkatársakra is szükség lesz ugyanis jövőre, akik a pénzügyi standardok alkalmazásában megfelelő képzettséggel és gyakorlati ismeretekkel is rendelkeznek. A hatóság épp ezért megkezdte belső képzési rendszerének átalakítását és a célirányos képzést is – hangsúlyozták.

 

Az Országgyűlés tavaly novemberben fogadta el a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó törvénymódosítást. Eszerint jövő januártól kötelező lett volna a tőzsdei cégeknek és a bankoknak áttérni az IFRS-rendszerre – ám ezt a határidőt végül 2018 első napjára módosították. Így a bankok, a tőzsdei társaságok a szövetkezeti hitelintézetekkel és a biztosítókkal együtt vezethetik be a nemzetközi elszámolást. Persze az említett körben önkéntesen már jövőre át lehet térni, és a lehetőség minden olyan cégnek adott, amelynél a társaság anyavállalata az IFRS szerint készíti el a maga konszolidált kimutatását. A biztosítók 2017. januártól dönthetik el, hogy bevezetik-e az éves beszámolónál a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alkalmazását. Választható az áttérés a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó intézményeknél, de a külföldi székhelyű cégek magyarországi fióktelepeinél is.

Az új szabály célja a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességének javítása és az adminisztrációs terhek csökkentése: megszűnik a duplikált könyvvezetés, nem kell a magyar és a nemzetközi szabványok szerint is elkészíteni a mérleget. Az adóhatóság szerint az IFRS egyedi beszámolási célú bevezetése továbbá javítja a hazai vállalkozások számviteli beszámolóinak átláthatóságát, és biztosítja a releváns üzleti információk összehasonlíthatóságát is.

Szakértők szerint nemzetközi standardokra való átállás a kötelező alkalmazáson túl azon gazdálkodóknál várható, ahol az anyavállalat a konszolidált beszámolóját az IFRS szerint készítik el. A társaság szerint az átállás egyik előnye az adminisztratív terhek csökkentése (nem kell kétféle számviteli rendszert működtetni), de az IFRS szerint készített beszámolók nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá teszik a magyar társaságok mérlegeit. Ez utóbbi főként azoknak lehet fontos, akik külföldről szeretnének tőkét bevonni vállalkozásuk továbbfejlesztéséhez.

Kérdés persze, hogy most – miután senkinek sem kötelező januártól az átállás – hányan fognak áttérni. Miután a 2017-től áttérők szeptember 30-ig lesznek kötelesek bejelenteni a szándékot, ezért statisztikai adatokkal csak ezen határidő után lehet számolni. (A szabály szerint az áttérés előtt 90 nappal kell a NAV-nak.)

 

Az eddigi tapasztalatai alapján még igen csekély azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek áttérnek. (Ehhez már a 2016-os üzleti évről készülő éves beszámolójukat is az IFRS alapján kellene elkészíteniük.) Az áttérés várhatóan 2017-től lesz sokkal számottevőbb. Ugyanakkor, a váltás komoly szervezést és felkészülést igényel, nem lehet „egyik napról a másikra” egyik számviteli rendszerből egy másikba átlépni. Az áttérés előtt a többi között fel kell mérni, hogy a társaság információs, számviteli rendszere megfelel-e az IFRS követelményeinek.