Összeolvadás esetén az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett.

Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy lesz.

Az alapítvány más alapítvánnyal való egyesüléséről több okból dönthet az alapító. Indok lehet például, ha működési költségeket akarnak megtakarítani, vagy az is, ha az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné válik és a cél elérését más alapítvánnyal való egyesülés útján kívánják elérni, illetőleg, ha az alapítványi célok a szervezeti keretek átalakításával hatékonyabban megvalósíthatók. Az alapító akkor hozhat egyesülésről szóló döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását már teljesítette. Az egyesülés további feltétele, hogy az alapítványnál nincs folyamatban felszámolási-, jogutód nélküli megszüntetési-, illetve büntetőjogi intézkedés iránti eljárás.

Az egyesüléshez főszabályként az alapító döntése szükséges, azonban az alapító az alapítvány létesítő okiratában az ilyen jellegű döntés jogát a kuratóriumra is átruházhatja.

Az egyesülésről szóló alapítói döntéshez először az ügyvezető szerv (kuratórium) döntése szükséges, melynek megfelelően a kuratórium előterjesztést készít. Az előterjesztésben rendelkezik az egyesülés módjáról, az egyesülés tervezett napjáról, mint mérlegfordulónapról. Ha az alapítványnál felügyelőbizottság működik, az előterjesztést – és a későbbiek folyamán minden, a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztést is – a felügyelőbizottságnak vizsgálnia és véleményeznie kell. Ha az alapító/döntéshozó szerv az egyesülésről szóló előterjesztéssel egyetért, a döntéshozó szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját és kötelező könyvvizsgálat esetén dönt a könyvvizsgáló személyéről, valamint megbízza a civil szervezet ügyvezetését a jogutódlással történő megszűnésről szóló döntés meghozatalához szükséges egyéb okiratok elkészítésével.

Az alapító részére tájékoztatásként írásban kell átadni a jogutódlással történő megszűnéssel kapcsolatos döntéseket, melynek kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban nyilatkozhat arról, ha nem kíván a jogutód szervezet alapítójává válni. Ha nem ad ilyen nyilatkozat, úgy kell tekinteni, hogy az alapító a jogutód szervezet alapítójává kíván válni. Az alapító az egyesülés során a jogutód alapítvány alapítói jogának gyakorlására más személyt, illetve alapítványi szervet is kijelölhet vagy a jogutód alapítványban őt megillető alapítói jogot másra átruházhatja. Ha az alapítványnál munkavállalói érdekképviseleti szerv is működik, úgy azt az egyesülésről szóló elhatározásról a döntéshozó szerv döntését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.

Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek mindegyike határoz az egyesülés kezdeményezéséről, az ügyvezetéseik kötelesek közös egyesülési tervet készíteni, melynek elfogadásáról az egyesülő szervezetek külön-külön döntenek. Az egyesülési tervet akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azt az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy elfogadta.

Az egyesülési terv részei:
- az egyesülő és a jogutód civil szervezet vagyonmérleg-tervezete, valamint az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezetek,
- a jogutód szervezet létesítő okirat tervezete, és
- az egyesülési szerződés tervezete.

Az egyesülési szerződés tervezetét az egyesülő alapítványok vezető tisztségviselői – egymással együttműködve, a döntéshozó szervek döntései alapján – készítik el, ha valamennyi egyesülő szervezet döntéshozó szerve az egyesülés mellett döntött. Az egyesülésről a végleges döntést az alapítók/döntéshozó szervek az egyesülési terv elfogadásával hozzák meg.

Az egyesülési szerződés tervezetnek a következőket kell tartalmaznia:
- az egyesülő szervezetek típusát, nevét, székhelyét és nyilvántartási számát, a létrejövő (jogutód) szervezet nevét és székhelyét,
- az egyesülés módját (összeolvadás vagy beolvadás),
- beolvadás esetében az átvevő szervezet létesítő okiratában szükséges módosítások tervezetét,
- összeolvadás esetében az új civil szervezet létesítő okiratának tervezetét, valamint
- amit az egyesülésben részt vevő szervezetek döntéshozó szervei szükségesnek tartanak.

Az egyesüléssel kapcsolatos döntéshozatal során az egyesülni kívánó civil szervezetek összevontan is eljárhatnak, az egyes egyesülő civil szervezetek döntéseit azonban ilyenkor is külön-külön kell meghozni.

Az elfogadott egyesülési tervet az egyesülésről hozott döntéssel együtt közzé kell tenni. Az a hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti.
Az egyesüléssel létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az egyesüléssel megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. Ha a bíróság a jogutódlással történő megszűnés bejegyzését megtagadja, a jogutódlással megszűnni kívánó civil szervezet működik tovább.

A kérelem előterjesztése:
-         Összeolvadás esetén az új szervezet nyilvántartásba vétele iránt kérelmet kell benyújtani a bíróságon, emellett pedig az összeolvadó szervezetek törlését is kell kérni.
-         Beolvadás esetén a beolvadó szervezet vonatkozásában törlés iránti kérelmet kell előterjeszteni és emellett változásbejegyzési kérelem űrlapot kell benyújtani a bíróságon azon szervezet vonatkozásában, amelybe a beolvadás történik.

Illetékes bíróság:
-         Összeolvadás esetén az újonnan létrejövő szervezet székhelye szerinti törvényszék az illetékes.
-         Beolvadás esetén az eljárásra az a bíróság illetékes, mely azt a szervezetet tartja nyilván, amelybe a beolvadás történik.

A kérelem valamennyi szervezet vonatkozásában együttesen terjeszthető elő.

Kérelmező az alapító, vagy az alapítói jogok gyakorlásra kijelölt személy/szerv, illetve az, akire az alapító alapítói jogait és kötelezettségeit átruházta, vagy az alapítók gyűlésének képviselője lehet.

A kérelemre használandó formanyomtatvány a „Civil szervezetek (Egyesületek, Alapítványok) egyesülésének bejegyzése iránti” ÁNYK űrlap. A kérelmet egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton kell benyújtani az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra.

A kérelemhez csatolandó iratok a következők:
- az egyesülő alapítványok határozatai az átalakulásról,
- a kuratórium vagy kurátor nyilatkozata arról, hogy a döntéshozó szerv a munkavállalói érdekképviseletet az átalakulás elhatározásáról tájékoztatta,
- az egyesüléssel érintett szervezetek vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete,
- összeolvadás esetén a létrejövő szervezet vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete,
- a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okirat,
- az egyesülési szerződés,
- ha a szervezetnél felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottságnak az átalakulással kapcsolatos nyilatkozata,
- az átalakulási terv,
- összeolvadás esetén az összeolvadással létrejövő szervezet adatait tartalmazó nyilvántartásba-vételi űrlap,
- beolvadás esetén a befogadó szervezet adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlap,
- amennyiben meghatalmazott képviselő jár el, úgy meghatalmazás csatolása is kötelező.

Összeolvadás esetén a létrejövő szervezet nyilvántartásba vétele iránti, beolvadás esetén az átvevő szervezet változásbejegyzése iránti űrlapokat pdf formátumban, mellékletként kell a Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) egyesülésének bejegyzése iránti ÁNYK űrlaphoz csatolni.