A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény az üzleti évről készített beszámolóval és az azt alátámasztó könyvvezetéssel szemben többek között azt írja elő a törvény hatálya alá tartozó magyar vállalkozásokkal szemben, hogy a könyvvezetés, a könyvelés, a mérleg és az eredménykimutatás magyar nyelvű legyen; a cég a törvény által előírt tagolású számlakeretet használjon, illetve a könyvvezetés zárt rendszerben, folyamatosan és időrendben történjen. Azonban a multinacionális vállalatoknál egyre inkább törekszenek a belső összhangra a könnyebb kezelhetőség, az egyes országok számlakeretének összehangolása, harmonizálása és egyszerűsítése érdekében. Viszont ezek a lépések nagymértékben megnehezítik az adott ország adóhivatalának és egyéb hatóságának ellenőrzési tevékenységét.

Többek között a nemzetközi cégek könyvvezetése és a főkönyvek tagolása hagyja figyelmen kívül az adott ország előírásait. Az eltérő nyilvántartások megfeleltetése rengeteg energiát emészt fel a hatóságoknak.

A hatályos jogszabályok értelmében, az adózás rendjéről szóló törvény alapján - mulasztás esetén – a számviteli fegyelem megsértése miatt kiróható bírság félmillió forintig terjedhet, amit az eset körülményeinek figyelembevételével akár többször is, vagy ismételten is kiszabhat a hatóság. Ennél jóval nagyobb költségterhet jelenthet a vállalkozás számára, ha a hatóság határidő kitűzése mellett felszólítja a vállalkozást a számviteli törvénynek megfelelő könyvelés megfelelő informatikai rendszerben történő előállítására és bemutatására.

A kérdéskörben érintett, nemzetközi tulajdonú magyar cégeknek tehát feltétlenül érdemes mérlegelnie az adóhatóság megváltozott hozzáállását, tájékoztatnia anyavállalatát, és időben konzultálnia szakértőkkel annak érdekében, hogy a Számviteli Törvénynek meg nem felelő könyvvezetés miatt megnövekedett kockázatukat csökkenteni tudják. Ugyanis léteznek a magyar jogszabályok megfelelését is támogató megoldások, érdemes alkalmazni őket.