Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb jelentés szerint a közép- és kelet-európai régióban Magyarországot csak Ausztria előzi meg a beszedett áfa vonatkozásában. Ez az előkelő pozíció több tényezővel is magyarázható, ilyen például a belföldi összesítő jelentés, amelyen bizonyos összeg feletti áfatartalmú számlákat tételesen fel kell tüntetni; illetve az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) 2015-ös bevezetése is. 

A jelentés alapján az Európai Unió 28 tagállamában az áfarés mértéke 2016-ban 13,2%-ról 12,3%-ra csökkent, amely különbözet összegszerűen alacsonyabb érték mint 150 milliárd euró.

Az ún. „áfarés” kifejezés alatt azon összeg értendő, amely az adott évben az adóalanyok oldalán felmerült - akár a benyújtott áfabevallásokban megjelenő, akár azokban nem is szerepeltetett - áfakötelezettség és az adóhatóság részéről ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete, melynek mértéke általában százalékos formában kifejezett. 

 A régióban Magyarország – a 13 százalékos áfaréssel – az előkelő második helyen áll, csak Ausztria (7%) előzi meg. Harmadik Csehország (14%), ez után következik Lengyelország (21%), Szlovákia (26%), végül Románia (36%).

Egyes becslések szerint hazánkban ez az arány 2018-ban még inkább pozitív irányba mozdulhat el, akár 10%-ra is csökkenhet. Ugyanis az adóhatóság részéről folyamatos a törekvés az adócsalások visszaszorítására, például 2018. július 1-től a bejelentési kötelezettség értékhatára 100 ezer forintra csökken és már csak a bejövő számlák tekintetében áll fenn, mivel a kimenő számlák adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése elektronikus úton történik.