Az Európai Bizottság által 2016-ban kidolgozott Adókikerülés Elleni Direktíva („ATAD” vagy „Direktíva”) nemzeti jogba való átültetésének határideje 2018. december 31-én jár le. Az ATAD általános adóelkerülési szabályrendszer, amely alapján az ügyleteket formai megfelelőségük helyett azok célja alapján szükséges adózási szempontból elbírálni.

A Direktíva számos, a hazai vállalatokat is jelentősen érintő módosítást tartalmaz, többek között a kamatlevonhatósági szabályok vonatkozásában is. Az ATAD által javasolt kamatlevonhatósági korlát az EBITDA-hoz, azaz az adók, valamint kamatként és értékcsökkenési leírásként elszámolt ráfordítások előtti eredményhez köti az adózási szempontból levonható kamat mértékét. Fontos kiemelni, hogy az ATAD a pénzügyi intézményeknek fizetett kamat kapcsán elszámolt ráfordítást is bevonja a korlátozások körébe.

Amennyiben az ATAD szabályait változatlan formában ültetik át a nemzeti jogba, a magyar társaságok 2019. január 1-től csak EBITDA-juk 30 százalékáig érvényesíthetik adózási szempontból az egyébként elszámolt kamatráfordításokat. Ez a merőben új megközelítés várhatóan számos gyakorlati kérdést fog majd felvetni a hatálybalépést követő időszakban.

A döntés a tagállamok kezében van arra vonatkozólag, hogy az ATAD által kínált mentességi és kedvezményi jogcímeket interpretálják-e vagy sem. Ilyenek például, hogy a cégek az EBITDA mértékétől függetlenül, adózási szempontból 3 millió euró összegig érvényesíthetik a kamatköltségeike,t vagy mentesíthetik a tagországok azokat a kamatokat, amelyek 2016. június 17. előtti kölcsönszerződésekhez kapcsolódnak.

Azokban a tagországokban, ahol már az elmúlt években megkezdődött a felkészülés a direktívák bevezetésére – például az Egyesült Királyságban és Franciaországban – a cégek körében minimálisra csökkent a szabályozás bevezetése során felmerülő kérdések száma.

Tehát érdemes követni az ATAD hazai bevezetésével kapcsolatos friss híreket, hogy legyen idő felkészülni: megismeri és értelmezni az új szabályokat. Az időben történő alkalmazkodás ugyanis döntő fontosságú lehet egyes társaságok működésére és adózására.