A munkahelyvédelmi akció adókedvezményeinek köszönhetően az elmúlt évben több mint 115 milliárd forintot hagyott a kormány mintegy 100 ezer munkát adó vállalkozásnál, ezzel mintegy 750 ezer ember foglalkoztatásához járult hozzá a kabinet - fűzte hozzá az államtitkár.

 

Kiemelte: az intézkedés további pozitívuma, hogy az adócsökkentés nemcsak az újonnan felvett alkalmazottakra vonatkozott, így a program az új dolgozók felvétele mellett a foglalkoztatottak megtartását is segíthette, emellett a szabályok kijátszását is értelmetlenné tette.

 

Az NGM államtitkára emlékeztetett arra: 2013. január 1-jével 100 ezer forintos bruttó bérig, a foglalkoztatás első két évében, a munkáltatói terheket kevesebb mint felére csökkentette a kormány a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, illetve időkorlát nélkül a képzettséget nem igénylő munkakörök esetében. Ez azt jelenti, hogy ezen munkavállalói csoportok alkalmazásával a normál, 28,5 százalékos munkáltatói teher helyett 14 százalékot kell megfizetni, így a munkáltató legalább 100 ezer forintos bruttó jövedelem biztosítása mellett évi 174 ezer forintot takarít meg.

 

Elmondta: a kormány által nyújtott adókedvezmény mértéke ennél is nagyobb, ha a munkavállaló 25 év alatti pályakezdőnek, vagy tartós álláskeresőnek minősül. Ezekben az esetekben a munkáltató 2 éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói közteher megfizetése alól, de a harmadik évben is csak a normál 28,5 százalékos közteher felét, 14 százalékot kell fizetnie.

 

Így fiatal pályakezdő, vagy 6 hónapot meghaladó munkanélküliségből visszatérő munkavállaló alkalmazásával a munkáltató a foglalkoztatás első 3 éve alatt mintegy 858 000 forintot takaríthat meg. Ugyanez a kedvezmény érvényesül a kismamáknál is, azzal, hogy idén január elsejétől a nagycsaládosok körében szélesedett a kedvezmény.

 

Orbán Gábor emlékeztetett arra: az elmúlt évre visszatekintve a munkahelyvédelmi akció minden célcsoportjában bővült a foglalkoztatottság, másik fontos hozadéka pedig az, hogy hatékonyan egészíti ki az új, arányos, családbarát adórendszert - fűzte hozzá.

 

Hangsúlyozta, hogy a munkáltatói kedvezmények a korábban nyújtott adójóváírással szemben valóban a leginkább kiszolgáltatott munkavállalók adóterheinek csökkenését eredményezték. Az adójóváírás teljes összege ugyanis nem ért célba, az évente majdnem 400 milliárd forintba került, és becslések szerint az érintettek több mint fele kijátszhatta az előírásokat

- mondta. Hozzátette, hogy a mostani szabályozással a támogatottak közül jobban kiszűrhetőek a fiktív minimálbéres csoportok is.

 

Ezt igazolja az államtitkár szerint, hogy a minimálbér közelében kereső munkavállalók többsége nem a legszegényebb családokban él, hanem második-harmadik kereső egy közepes vagy magas jövedelmű háztartásban, így a minimálbér adómentességét garantáló adójóváírás is sok esetben a tehetősebb családok alacsonyabb jövedelmű tagjait támogatta.

A 2011 óta érvényesíthető családi kedvezményt tekintve a több gyermeket nevelő családok jövedelmi helyzete jellemzően kedvezőtlenebb, ezért amellett, hogy számukra a személyi jövedelemadón keresztül biztosított kedvezmény is nagy segítséget jelentett, az idei járulékkedvezmény megteremtésével a jövőben legtöbb ilyen család teljes adómentességet élvezhet - hangsúlyozta.

 

Megemlítette azt is, hogy a 2013. január 1-jével bevezetett két új, szabadon választható adónem: a kisadózó vállalkozások tételes adója, és a kisvállalati adó sikerét mutatja, hogy azokat mintegy 90 ezer vállalkozás választotta eddig.