Kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül:

• a legfeljebb 180 napi munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti munkavállaló,
• tartósan álláskereső természetes személy,
• anyasági ellátás folyósítása alatt/után foglalkoztatott,
• a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló,
• az 55 év feletti munkavállaló.

Ezen általában 50-100 ezer forintig (októl függően általában 2 évig vagy állapot fennállásig) érvényesíthető mértékű kedvezménnyel kompenzálásra kerül, hogy a KIVA kiváltja a munkáltató, foglalkoztató által a bruttó bér/díj után fizetendő 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót (SZOHA), ahol ezek a kedvezmények szintén érvényesíthetőek.

Járulékalapot képező jövedelem (egyszerűsítve):

Ami után személyi jövedelemadót kell fizetni, azaz az önálló (pl: megbízás) és nem önálló (pl: munkaviszony) tevékenységből származó jövedelem, a tanulószerződésben meghatározott díj, de a felszolgálási díj és borravaló is például.

Azaz vállalkozói szemmel a bruttó bér/díj, amit a foglalkoztató fizet.

Az előzőektől eltérően személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerinti járulékalapot képező összes jövedelemként) a garantált bérminimum 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a társas vállalkozó tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb (így például abban az esetben, ha a személyes közreműködésre kötelezett főállású társas vállalkozó nem vesz fel járulékalapot képező jövedelmet a társas vállalkozástól).

A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során azonban nem kell figyelembe venni a garantált bérminimum 112,5 %-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Ha például a tagot a teljes hónapban táppénz illeti meg, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

Ha a tag Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (nyugdíjas), és személyes közreműködésére tekintettel járulékalapot képező jövedelmet szerez, személyi jellegű kifizetésként nem kell figyelembe vennie a garantált bérminimum 112,5 %-át.