A növekedés gátja a szakemberhiány

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által készített felmérés szerint a vállalatvezetők több, mint 90 %-a a növekedés legfőbb korlátjának a szakemberhiányt jelölte meg. A következtetéseket levonva, a szervezet a szakképzés megújítását szorgalmazza.

A magyar gazdaság helyzete ugyan rendkívül stabil, de ahhoz, hogy a vállalkozások gördülékenyen működjenek, szükség van megfelelő szakember utánpótlásra.  A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint negyven-ötvenezer szakképzett munkaerő hiányzik a hazai munkaerőpiacról, de a tapasztalatokat figyelembe véve ez a szám eléri a százötven-kétszázezret. Ehhez társul, hogy Nyugat-Európának nagy az elszívó ereje, az ottani munkaerőhiány miatt is. 

Másrészt a szakemberhiánynak demográfiai okai is vannak, csökkent a születésszám, gyorsult az elvándorlás, ugyanakkor bővült a gazdaság. Az alacsony technológiai színvonal és munkaerő-szervezés miatt pedig a munkaerő igény túlzott. 

Figyelemre méltó adat az is, hogy 100 OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező szakemberből, mindössze csak 18-an tudnak elhelyezkedni, aminek egyik oka lehet, hogy a megszerzett tudása nem felel meg a munkaadóknak. A szakképzés intézménye nincs jó állapotban, rendkívül időszerű és fontos a megújítása ahhoz, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben legyen megfelelően szakképzett munkaerő a kis-és középvállalkozások számára.

A megújítási javaslatok között szerepel: az alapfokú oktatás minőségének javítása, a szakképzés tartalmi módosítása, a pályaorientáció intézményesítése, az innováció megjelenése az intézményekben, valamint hogy a szakmai szervezetek és a munkaadói oldal fokozottan legyen jelen az intézményekben.

A szervezet szerint fontos, hogy a fiataloknak legyen jövőképük, élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást, az át- és továbbképzés pedig  nagyobb súlyt kell kapjon az aktív munkaerőpiaci eszközök között. 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]