PDF letöltés

A NAV örökzöldje: az adóellenőrzés

A gazdaság fehérítése, az adóelkerülések megelőzése, illetve gyors leleplezése érdekében már számos intézkedést vezetett be, vagy tervez bevezetni a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, melyek között vannak igazán újszerű megoldások, nemzetközi adatbázisokkal való együttműködések, de az örök klasszikus mégis az adóellenőrzés marad.

Új vállalkozásoknál vagy tulajdonosváltásnál a NAV az adószám megállapítását követően 1 éven belül kockázatelemzési eljárást végez. Megvizsgálja a vezető tisztségviselők és tulajdonosok adózói múltját és a vállalkozás tevékenységét egy kérdőív segítségével.

Ennek keretében az adózónak részletesen be kell mutatnia:

  • a tevékenységét,
  • a foglalkoztatottak számát, alkalmazás jellegét,
  • az eszközeit,
  • működési helye (pl. iroda) adatait, használatának jogcímét,
  • a pénzügyi, finanszírozási forrásokat.

Amennyiben a megadott adatok alapján az adózót a hatóság kockázatosnak ítéli, akkor határozattal maximum 1 évre fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja, melynek lényege, hogy gyakrabban kell ÁFA-bevallást benyújtani, valamint e mellett kötelező az összesítő nyilatkozat készítése és az ÁFA-bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatának beküldése is.

Még ha ebbe a körbe nem is kerülünk be, érdemes lehet végigtekinteni a lehetséges ellenőrzéseket.

A vállalkozás működése során lehetséges utólagos adóhatósági intézkedések – ellenőrzések fajtái

  • bevallások utólagos vizsgálata
  • egyes adókötelezettségek teljesítésének vizsgálata
  • adatok gyűjtése és egyes gazdasági események valódiságának vizsgálata
  • ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés
  • állami garancia beváltására vonatkozó ellenőrzés
  • illetékkötelezettségek teljesítésének vizsgálata.

Ha ezek közül bármelyik vizsgálatot elrendelik vállalkozásunkkal kapcsolatban, azt az alábbi szakaszokra bonthatjuk.

Az eljárás elindítása

Az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével kezdődik, de az előzetes értesítés nem kötelező, és akár elektronikusan is megtörténhet. Ha az adóhatóság mellőzi az előzetes értesítést, akkor a megbízólevél egy példányának átadásával indul az ellenőrzés.

A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr és az ellenőrzött adózó megnevezését, valamint, hogy mely kötelezettségeket milyen időszakra vonatkozóan ellenőriznek. Az adóellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja jelen van.

Az ellenőrzés folyamata

Fontos kiemelni, hogy mindkét félnek kötelessége együttműködni az eljárás során, tehát lehetővé kell tenni az ellenőrzést, nem szabad akadályozni azt. Az eljárás megtörténhet az adóhatóság hivatali helyiségében vagy a helyszínen, de akár képviselő irodájában is.

Adóhatóság köteles az ellenőrzés során a tényállást tisztázni és bizonyítani. Bizonyítékok lehetnek iratok, szakvélemények, nyilatkozatok, tanúvallomások, helyszíni szemle, próbavásárlás, próbagyártás adatai, egy másik, kapcsolódó vizsgálat megállapításai, mások adatszolgáltatása. Köteles azonban az adóhatóság az adózó javára szolgáló tényeket is figyelembe venni, valamint tájékoztatni az érintettet az ellenőrzés során tett megállapításokról. Ezt meg kell tennie az ellenőrzés során is, de a befejezésekor egy megbeszélésen is. Köteles még az adózó által kezdeményezett bizonyítási indítványokat – egyszerűbben az adózó által benyújtott bizonyítékokat – megvizsgálni, döntéséhez figyelembe venni, illetve annak visszautasítását megindokolni.

Az adózó jogosult az ellenőrzésen jelen lenni, képviseletet igénybe venni, betekinteni az iratokba, másolatot készíteni, de ez bizonyos esetekben korlátozható. Az adózó kérhet felvilágosítást a megállapításokról, észrevételezheti (lásd jogorvoslat) a megállapításokat, bizonyítási indítványt kezdeményezhet, és eljárásjogi hibát kifogásolhat.

Határidők az ellenőrzésben

Az ellenőrzések ideje alapvetően 30 nap lenne, de ez számos okból meghosszabbodhat:

  • utólagos és ismételt ellenőrzésnél 90 nap,
  • a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál 120 nap a határidő
  • kiutalás esetében a kiutalási határideje 45/75 nap.

E határidőket meghosszabbíthatja az adóhatóság vezetője egyszer 90, a felettes szerv rendkívül indokolt esetben 90, és a NAV vezetője egyszer 120 nappal.

A nemzetközi vizsgálatoknál a kapcsolódó vizsgálatok az ellenőrzés határidejébe nem számítanak bele, és közben is folytatódhat az ellenőrzés. Ezek kezdetéről és a végéről értesíteni kell az adózót. Belföldi kapcsolódó vizsgálatnál azonban annak megkezdésétől befejezéséig az alapellenőrzés nyugszik.

Ellenőrzés befejezése

Az ellenőrzés egy jegyzőkönyv átadásával, átvételével fejeződik be. Ezután kezdődhet meg a jogorvoslat, amennyiben erre szükség van.

Joga van az adózónak észrevételt tenni a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15 napon belül, bizonyítási indítványokkal élni (benyújtani saját bizonyítékait), melyek elutasítását a NAV köteles szóban vagy írásban indokolni. Az eljárás díjmentes, indokolt esetben célszerű élni vele. Viszont ha elkésünk, akkor már csak fellebbezésre lesz módunk. Ha az adózó észrevételt tesz, a hatóság kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, melynek határideje 15 nap.

Fontos, hogy nem muszáj egyedül küzdenünk az ellenőrzés nehézségeivel, érdemes szakértőt bevonni - akár már a kezdetektől –, aki tapasztalatai révén időben felismeri a kockázatokat, esetleges eljárási hibákat és objektíven mérlegelve tudja képviselni álláspontunkat.

I. fokú határozat / fellebbezés

Ha kicsúsztunk az észrevételezési határidőből az I. fokú határozattal szemben fellebbezést nyújthatunk be. Ennek határideje az I. fokú határozat kézhezvételétől számított 15 vagy utólagos ellenőrzésben 30 nap. Ez azonban már illetékköteles, díja a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 és legfeljebb 500.000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 Ft.

Ha ebből a határidőből is kicsúszik, akkor már csak a felügyeleti intézkedés jelenthet kiutat, ha lehetséges.

II. fokú határozat / kereset

A másodfokú határozattal szemben közigazgatási per keretében kereshetünk igazságot, de csak ha jogszabálysértésre hivatkozunk. Ez az eljárás is díjköteles, és elképzelhető, hogy ügyvédi képviseletre is szükség lesz. Azonban amíg a per folyik, az adóhiányt, a kiszabott bírságot és a pótlékokat meg kell fizetni, mert II. fokú határozat jogerős. Vagyis még ha az eljárás végén a bíróság „igazat is ad nekünk”, finanszíroznunk kell a folyamatot. Egyetlen lehetőség, hogy késleltessük a végrehajtást, ha felfüggesztése iránt kérelmet nyújtunk be.

Felügyeleti intézkedés

Végül, jogszabálysértésre hivatkozással hivatalból vagy kérelemre felügyeleti intézkedés indulhat, mely az adózóra nézve hátrányos döntést (egy-két kivételtől eltekintve) nem hozhat. Ebben a folyamatban kötelező a szakértői képviselet, aki lehet adótanácsadó, ügyvéd, okleveles adószakértő. Ez is illetékköteles eljárás, a díjszámítás módja megegyezik a fellebbezésével.

Gyakori hibák az eljárásban (az eddigi tapasztalatok alapján)

  • nem tartják be a határidőket,
  • nem értesítik az adózót tanú, szakértő meghallgatásáról,
  • nem ismertetik a kapcsolódó vizsgálatok, nemzetközi megkeresések eredményét, az egyéb forrásból származó bizonyítékokat, ezeket nem teszik az iratanyag részévé,
  • szabálytalan a kézbesítés,
  • nincs összhangban a rendelkező rész és indokolás,
  • számszaki ellentmondások vannak az anyagban, hiányoznak a levezetések,
  • érthetetlen a szöveg, jogszabályi hivatkozásokat pakolnak egymás után,
  • nem bizonyítják a becslések feltételeit,
  • az adózó javára szolgáló tényeket figyelmen kívül hagyják,
  • nem megfelelően mérlegelik a bizonyítékokat.