PDF letöltés

A minimálbér-emelés hatása és a változó cégstratégia

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság-és Vállalkozáskutató Intézete által készített felmérése szerint a cégek harmada kényszerül üzleti stratégiájának módosítására a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése miatt.

A vállalkozások harmadánál elmaradt a tervezett létszámfelvétel, ötödénél a szükséges beruházásokat kényszerültek elhalasztani, illetve a cégek 14 százaléka csökkentette a dolgozók egyéb juttatásait. Előfordult, hogy a dolgozók munkakörét módosították a béremelés miatt, vagy részmunkaidős foglalkoztatási formába váltottak. Mindössze 3 százalék jelezte, hogy elbocsátásokat hajt végre.

Tény, hogy a minimálbérek emelkedtek, de annak mértéke igen változó képet mutat az egyes munkakörökben és az ország különböző régióiban.

A fizikai dolgozók körében a szakmunkások 1041 forintos, míg a betanított munkások 967 forintos átlagos órabérre számíthattak, ez mintegy 13 százalékos emelkedést jelentett a tavalyi évhez képest. Régiónként azonban jelentősen eltérhetnek a számok, mert például a Dél- Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon továbbra is ezer forint alatt marad egy szakmunkás átlagos órabére, míg Közép-Magyarországon ez az érték már elérte az 1220 forintos szintet. A munkaerőhiány ellensúlyozására úgy látszik még tovább nőhet a fizikai dolgozók órabére.

A felsőbb kategóriákban, például az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke 2017 második negyedévéhez képest átlagosan 4,7 százalék volt. Figyelembe véve az infláció időközben bekövetkező gyorsulását, reálértékben továbbra sem jelent nagyobb mértékű elmozdulást. Javítja az összképet, hogy itt 2 százalékkal magasabb egyéb juttatást kaptak a dolgozók, mint a tavalyi évben. Viszont nagyobb lett a fluktuáció, ugyanis egy munkahely váltáskor nagyobb béremelést – akár 20-30 százalékot - lehet elérni.