A magyarországi könyvvizsgálati munkát meghatározó szabályozás számos eleme foglalkozik a könyvvizsgáló függetlenségével, annak megteremtéséhez és fenntartásához átfogóan ismerni kell a vonatkozó előírásokat. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról szóló szabályzata (a továbbiakban: etikai szabályzat) 1. pontja ismerteti, hogy melyek azok a tényezők, melyek a könyvvizsgálók munkáját meghatározzák. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) egyértelműen megköveteli a függetlenséget, kimondja, hogy a könyvvizsgáló köteles a könyvvizsgálói tevékenysége során a függetlenségét megőrizni, és objektív, pártatlan véleményt formálni.

A könyvvizsgáló megbízója nem vehet részt a döntések meghozatalában és nem gyakorolhat arra befolyást. Ezek a követelmények minden személyre vonatkoznak, aki a könyvvizsgálat eredményét közvetlenül vagy közvetve befolyásolni képes és a vizsgált beszámoló üzleti évének első napjától a könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig kell teljesülniük. [Kkt. 61. § (1)–(4) bek.] Azonban e függetlenséget számos olyan tényező befolyásolhatja, melyek hatása nem egyértelmű, ebből kifolyólag szabályozásuk is nehezebb, az több vitára, kétségekre adhat okot.

Jelenleg nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy árt-e a könyvvizsgálat minőségének, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálaton kívül egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújt az ügyfelei számára. Egyrészt növelheti a könyvvizsgálat hatékonyságát, mivel a könyvvizsgáló cég a tanácsadói szolgáltatások nyújtása során jobban megismeri a gazdálkodót, nagyobb valószínűséggel képes feltárni a lényeges hibás állításokat. Másrészt a tanácsadói szolgáltatásokért járó díjazás jelentős bevételi forrása lehet a könyvvizsgáló cégnek, ami csorbíthatja a könyvvizsgáló függetlenségét. A tanácsadói szolgáltatások növelhetik is az ügyfél könyvvizsgáló iránti elköteleződését, csökkentve ezzel a váltás valószínűségét, növelve a könyvvizsgáló függetlenségét.

E veszélyek feloldására vagy megfelelő szintre csökkentésére a biztosítékok vagy egyéb intézkedések alkalmazandók. Ezek a biztosítékok lehetnek a szakma, jogalkotás vagy szabályozás által létrehozott biztosítékok, és biztosítékok a munkakörnyezetben. A Kkt. 53. §-a foglalkozik a könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen tevékenységekkel. A könyvvizsgálói szolgáltatáson kívül nyújtott egyéb szolgáltatások Magyarországon sem jelentik automatikusan a könyvvizsgáló függetlenségének sérülését. Összeegyeztethetetlen azonban bármely szakmai szolgáltatás nyújtása, vagy egyéb tevékenység ellátása, ha ennek következtében a könyvvizsgáló nem képes a könyvvizsgálói tevékenységét megfelelően ellátni. A részletszabályokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) alapszabálya, valamint etikai szabályzata tartalmazza. [Kkt. 53. § (1)–(4) bek.]

A kamara alapszabálya szerint olyan tevékenység végezhető:

a) amely nem sérti a könyvvizsgáló függetlenségét;

b) annak végzése során nem létesül munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, szolgálati viszony, munkaviszony jellegű jogviszony;

c) illetve gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként kötelezettséget nem kell vállalnia.

A b) és c) pontban meghatározott esetekben végezhető a tevékenység, amennyiben a jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítése nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.

Egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos szabály továbbá, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás esete miatt készült vagyonmérleg-tervezet, a vagyonleltár-tervezet, illetve a végleges átalakulási vagyonmérleg, a vagyonleltár hitelesítését elvégző könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég nem lehet a jogutód jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója az átalakulás nyilvántartásba vételétől számított 3 üzleti évig.

Összességében elmondható, hogy vannak esetek, melyek egyértelműen károsak és tiltottak, de a kérdéskör kezelése teljeskörűen nem lehetséges uniformizált szabályok lefektetésével. Az egyes szolgáltatások nyújtása során minden esetben meg kell vizsgálni az összes körülményt és azok alapján kell eldönteni, hogy fenyegeti-e a szolgáltatás nyújtása a könyvvizsgáló függetlenségét vagy sem.